Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kaposi Zoltán: A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században
Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon m ár nem vett részt a politikai közéletben, németladi kastélyában vagy pécsi házában élt. 1860. január 24-én Pécsett halt meg, Németladon temették el.60 A 18. században a Czinderyek társadalmi és politikai befolyását biztosító földvagyona folyamatosan nőtt. Az 1790-es évekre már öt nagyobb uradalommal rendelkeztek. Somogybán a nagyatádi, a ladi és a szentmihályfai, míg Baranyában a pellérdi és a kisteleki61 uradalom került a kezükre. Czindery László kiskorúsága idején plenipotenciárius irányította a birtokokat, ám azok egyre rosszabbul működtek, s emiatt sor került egy csődgondnok kirendelésére is, s a birtokok egy részét bérbe kellett adni.62 Családi és birtokjogi pereskedések után az 1820-as évek elejére rendeződtek a família birtokviszonyai: sikerült megegyeznie mostohatestvérével, Adelhaidával (ekkor báró Mesnilné) is, s ennek eredményeképpen minden korábbi családi föld a tulajdonába került.63 Mivel az ősi földek egyben tartása adósságok vállalásával járt, ezért 1823-ban Nagyatádot zálogba kellett adnia. Nagyatád elvesztése ugyanakkor fordulópontot is jelentett. Czindery rendezhette örökölt és felhalmozott adósságait, ugyanakkor nagyobb figyelemmel fordulhatott a gazdálkodás felé. Az 1820-as évek dekonjunktúrája ellenére anyagi helyzete javult, amit mutat, hogy 1834-ben megvette gróf Festetics Lajostól az 5 400 holdas szigetvári uradalmat.64 Szigetvár félúton volt a szentmihályfai és a ladi domínium között, vagyis a vásárlással egy csaknem egybefüggő birtokrendszert sikerült kialakítania. Czindery a forradalom idején mintegy 36 000 holdas területtel rendelkezett.65 Az 1848. évi jobbágyfel- szabadítási törvény, majd a közös földek (erdők, legelők) elkülönözése persze csökkentette a kezében lévő földeket, de a perek lezárása után még így is több mint 20 000 holdnyi földje maradt. Czindery nagyon sokat tett saját birtokai modernizálásáért, amivel egyben követhető mintát adott a korabeli kiváltságosoknak. Az 1820-as évektől kezdve jelentős erőfeszítéseket tett birtokain az árvízveszély ellen. Ennek során a Zselicből és a Mecsekből lefutó patakokat szabályozták, amivel bővítette termőföldjeit.66 Szántóföldi gazdálkodásában a legmodernebb nyugati módszereket alkalmazta (vetésforgó, pillangós- és egyéb takarmánynövények 60 NÉMETH 1903, 373. 61 Kistelek neve ma Magyartelek. 62 Életrajzok 1987, 131. 63 MNL SML XIII. 8. Czindery-családi levéltár. 8. doboz. 1817. szeptember 9. 64 Az évszámhoz jegyezzük meg, hogy a szakirodalomban NÉMETH 1903. nyomán elterjedt az 1832. évi dátum, mivel a szerző szerint „1832 körül” történt a vétel. Ezzel szemben a MNL OL Magyar Kancelláriai Levéltár forrásai között a Libri regii 66. kötet, N. 70-72. egyértelműen 1834. január 1-re teszi a birtokátruházást. 65 FÉNYES 1851; illetve MNL SML IV. 1. h. Összeírások 1. 1848-49. adatai alapján. 66 KAPOSI 2012, 61. 26 Kaposi Zoltán
