Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kaposi Zoltán: A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században
Birtokkoncentrációs törekvés: társadalmi felemelkedés A bene possessionatus nemesség esetében arra is találunk példákat, amikor a szétesőben lévő, sokszor oldalágakon öröklődő birtokok egyben tartása érdekében a nemzetségen belül fellépett egy örökös, s erőteljes koncentrációs törekvéssel egyesítette a földek jelentős részét. Ilyen volt például a 18-19. század fordulóján Boronkay József tevékenysége, aki a 17. század vége felé mintegy 70 000 holdat kitevő tóthi Lengyel-birtokkomplexum öt főágon s 23 oldalágon darabjaira hulló birtokrendszeréből mintegy 25 000 holdas uradalmat alakított ki.41 A Boronkay família birtokai több megyében feküdtek: Borsodban, Fejérben, Trencsénben s persze nem utolsósorban Somogybán és Baranyában. József apja házasságok útján több birtokot is szerzett a megyében. József testvérei közül a legismertebb György, aki 1767-1774 között Somogy vármegyei főügyészként nagy szerepet játszott az úrbérrendezés végrehajtásában.42 A Boronkay- testvérek 1780-ban osztoztak meg az atyai örökségen.43 József az 1760-as évek elején került szorosabb kapcsolatba a Lengyel-család egyik ágával: ettől kezdve Lengyel Borbála, vagyis a Lengyel-birtokok egyötödével rendelkező leszármazott hivatalos és jogi ügyeit intézte. 1769-ben kapcsolatait kézzelfogható előnyre váltotta: feleségül vette Somogyi Borbálát, aki a Lengyel Borbála és Baranyai Imre házasságából származó négy örökös egyik leszármazottja volt.44 Jómódú családból választott magának feleséget, hiszen felesége révén megszerezte a Vas megyei 2 600 holdas nagy-patyi uradalmat.45 Külön előny volt, hogy felesége révén a Lengyel-örökség egy kis részére is igényt formálhatott. A Lengyel-hagyaték földjei Somogybán Tab, Vrászló, Alsóbogát és Kadarkút, Baranyában pedig Varga és Liget falu környékén terültek el.46 Boronkay karrierje másik szála a vármegyéhez, mint intézményhez kapcsolódik: a klasszikus görög és latin, valamint bölcseleti tanulmányok után előbb táblabíróvá, majd 1790-ben országgyűlési követté választották, a pozsonyi diétán pedig a határvizsgáló bizottság tagja lett. A 19. század elején másodalispán volt Somogybán.47 1805 szeptemberében birtokait akarta meglátogatni, de vrászlói tiszti házában éjszaka rablók törtek rá, s olyan súlyosan megsebesítették, hogy 41 KAPOSI 2000, 32. 42 BARANYAI 1912,611. 43 MNL SML XIII. 61. Varászlói uradalom levéltára (a továbbiakban VUL.). Elenchus; illetve: MNL SML VUL. Fasc. 9. No. 55. 44 KAPOSI 2000, 40. 45 MNL SML XIII. 61. VUL. Fasc. 13. Boronkay végrendelete, 1809. (Nagy-Paty ma Kőszegpaty) 46 A thóti Lengyel-hagyatékra lásd KAPOSI 2000, 21-38. 47 REISZIG 1912, 500. A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században 23 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
