Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe
mány székhelyén lévő katonák között lehetett. Kossuth a július 1-jei minisztertanácsi ülésen először felvetette, hogy ő maga venné át a fővezérséget, s vinné azt Mészáros és Dembinski tanácsadása mellett, ám előterjesztését a többség nem támogatta. Vukovics Sebő igazságügyi miniszter emlékirata szerint Kossuth őt, Szemerét és Perczelt hívatta be magához, s megkérdezte tőlük, hogy ki legyen a fővezér; Mészáros vagy Kiss Ernő? Perczel és Szemere Mészáros mellett nyilatkoztak; Vukovics gondolkodott, de ezzel a dolog már el volt döntve. Kossuth közölte, hogy Mészárost nevezte ki fővezérré. Mészáros emlékiratában úgy írja le az eseményeket, hogy hármukat jelölték a fővezérségre: Kiss Ernőt, Perczelt és Mészárost. Kiss Ernő azonban nem fogadta el a jelölést, Perczelt a többiek nem tartották alkalmasnak; így aztán ő, mint „jó bolond” volt kénytelen a fővezérséget elvállalni. Maga Mészáros két kikötést tett a fővezérség elvállalására. Az egyik az volt, hogy nevezzék ki mellé vezérkari főnökké Dembinski altábornagyot. Másik kikötése pedig az volt, hogy Kossuth és a kormány „a hadi munkálatban az őtudta nélkül ne intézkedjék.” Mészáros fővezéri iratsorozata többé-kevésbé fennmaradt, s ennek alapján megállapítható, hogy a fővezér a négy nagyobb csoportosításból (a feldunai hadsereg Komáromnál; a Wysocki-Perczel-féle erők Szolnok és Cegléd környékén; a Vetter vezette délvidéki hadsereg és a Bem vezette erdélyi hadsereg) ez utóbbival mindvégig meg sem kísérelt diszponálni. Az oroszok erdélyi betörése miatt kevéssé volt valószínű, hogy Bem elhagyja Erdélyt, s Mészáros korábban hadügyminiszterként is megtanulhatta, hogy Bem legfeljebb Kos- suthtól hajlandó utasításokat elfogadni - de teljesíteni azokat sem igen szokta. A Görgei vezette feldunai hadsereggel Mészáros személyesen próbált meg érintkezésbe lépni, előbb július 2-án, amikor gőzhajóval indult Komáromba. Az aznap a Duna jobb partján vívott komáromi csata miatt azonban nem jutott el Komáromba (a bal parti bejutással nem próbálkozott). Július 7-én Kossuth utasítására ismét elindult, ismét a jobb parton, ám Nyergesújfalunál arról értesült, hogy a környéken már a cs. kir. előőrsök mutatkoznak, s miután a bal partra az esztergomi híd időközben történt leégetése miatt nem tudott átjutni, dolgavégezetlenül tért vissza a fővárosba. így aztán a feldunai hadsereggel is írásban érintkezett, ám egymást sűrűn követő utasításai szinte naponta újabb és újabb haditervet tartalmaztak, s mindezek megvalósítását még inkább nehezítette az, hogy Kossuth Görgeihez, illetve az őt helyettesítő Klapka György vezérőrnagyhoz írott levelei és utasításai sem mindig Mészáros tervei alapján íródtak. A Vetter-féle déli hadsereghez is naponta, kétnaponta mentek az utasítások. Vetter azonban - amennyire ezt a körülmények engedték - teljesítette is. Panaszra nem annyira Mészárosnak, inkább Vetternek lehetett volna oka, hiszen a szegedi összpontosítási terv részletes diszpozíciói szerint meg kellett 169 Az „összeférhetetlen”. Perczel Mór pályaképe MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
