Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe
Perczel január 8-án Ceglédről levelet intézett Görgeihez, amelyben „hazánk elkülönülten működő hadtesteinek együttes cselekvésmódjára vonatkozó nézeteit” közölte tábornoktársával. A levél eredetije ismeretlen, de tartalmát tekintve valószínűleg megegyezett Perczel másnap, január 9-én Mészáros Lázárhoz intézett levelével. Perczel ebben beszámolt visszavonulásának irányáról, majd kifejtette, hogy „ha a magyar hadsereg az ellenséges csel, ármány s készültségi túl- nyomósság áldozatja lenni nem akar.; mielőbb a külön csapatok s eldarabolt seregek jelenleg céltalan mozdulatjait összhangba hozni, s azoknak irányt adni szükséges; bátor vagyok tisztelt Tábornok urat teljes tisztelettel felszólítani, miszerint jelen állásáról s jövőre célzott működéseiről engemet jelen futár által értesíteni szíveskedjék, hogy előforduló esetben akár védelmét használni, akár támogatására lenni tudhassak”. Január 10-én Perczel már Szolnokon volt, s nem lehetett tudni, meddig szándékozik folytatni visszavonulását. Aznap meg is írta az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, „a Tiszán innen nem szándékom csatát elfogadni, és ezt csak T[örök]sz[ent]miklós és Szolnok között fogom szoríttatás esetében tenni. [■■■] A veszély most főleg itt érheti hazánkat, miért minden erő ide utasítandó”.Január 13-án már egyenesen arról írt Répásy Mihály vezérőrnagynak, a tartalék hadtest parancsnokának, hogy Debrecen alá szándékozik vonulni. Répásy nem helyeselte ezt a lépést, s véleményét mind Perczellel, mind az OHB-val közölte. Január 14-én Kisújszállásról, az OHB-hoz intézett jelentésben Répásy tanácsát megfogadva közölte, hogy serege ugyan „Debrecen felé vonul, azonban nem Debrecenbe”, Répásynak már azt is megírta, hogy legfeljebb Nádudvarig szándékozik visszavonulni. Január 15-én mind Perczel, mind Répásy rendeletet kapott az OHB-tól, amely megparancsolta a visszavonulás leállítását, s támadó fellépésre utasította a két hadtestet. Január 18-án Perczel jelentette az OHB-nak, hogy másnap megindul Szolnok felé. Perczel előnyomuló hadteste január 22-én Szolnoknál győzelmet aratott Franz Ottinger cs. kir. vezérőrnagy két vértesezredből, egy rakéta- és egy lovasütegből álló dandára felett, s offenzíváját folytatni is készült. Január 23-án jelentést küldött győzelméről az OHB-nak. Ebben kifejtette további hadműveleti elképzeléseit is: „Egyébként további operációim legnagyobb óvatosság mellett, mégis Gyöngyös és Tiszafüred felé lesznek irányozva, részint Görgei táborának visszavonulhatását könnyítendők, részint az ellenségnek tiszafüredi úton való előnyomulását gátlandók”. Perczel ilyetén, Görgei visszavonulását könnyíteni szándékozó terveiről megemlékezik Meszéna Ferenc őrnagynak, Perczel vezérkari főnökének emlékirata is, s ezt állítja a hadtestének működését tárgyaló utólagos hadműveleti napló is. Perczel január 23-án és 24-én Szolnokon maradt, s másnap itt adta ki intézkedéseit a támadás folytatására. Az intézkedés szerint január 25-én Hertelendy Miklós alezredes hadosztályának reggel 10 órakor kellett Abonyból Cegléd felé indulni, s homlokból, azaz szemből Ceglédet megtámadnia. A hadosztály Az „összeférhetetlen”. Perczel Mór pályaképe 155 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
