Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe
H érakleitosz óta tudjuk, hogy kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba, „a történelem az élet tanítómestere” bölcsességgel pedig a rómaiak ajándékozták meg a világot. De, mint minden iskolában, a történelem iskolájában is vannak hanyag vagy rossz tanulók, s megesik, hogy valaki - ha nem is ugyanazon a helyszínen és időben - képes ugyanazt a hibát elkövetni. 1848-49 sok, csillogó karriert befutó honvédtisztje között kiemelkedő hely illeti meg Perczel Mórt. Míg ugyanis tábornoktársainak többsége legalább egy hadnagyi rangig eljutott a cs. kir. hadseregben, s általában az ott viseltnél eggyel magasabb rangban kezdte meg honvédtiszti pályafutását, s egy-két kivételtől eltekintve, fokozatosan lépett előre a ranglétrán, Perczel Mór, aki az 1830-as években hadapródként szolgált a cs. kir. hadseregben, rövid, rang nélküli szabadcsapat-parancsnokság után azonnal ezredesként kezdte hadvezéri pályafutását, s egy hónapon belül már honvéd vezérőrnaggyá is kinevezték. Perczel remek hadvezéri intuícióval rendelkezett, s a forradalmi hadseregekben megkívánt bátorságnak sem volt híján, ugyanakkor hiányzott belőle az a taktikai képzettség, amellyel a cs. kir. hadseregben hosszabb időn keresztül szolgáló, s ott tiszti rangot elérő tábornoktársai rendelkeztek. Ezzel magyarázható, hogy amikor nem szokványos harcászati feladattal (pld. a sajátját felülmúló minőségű haderővel) került szembe, hajlamos volt arra, hogy egyedül intuíciójára és öntudatára támaszkodva próbálja megoldani azt. így történhetett meg, hogy a szabadságharc folyamán kétszer sikerült ugyanabba a folyóba lépnie, s - némi képzavarral fokozva a hasonlatot - nem tanult az első esetből, amikor alaposan elmerült a habokban. 1848. december 30-án Mórnál, s 1849. június 7-én Kátynál úgy szenvedett vereséget a szembenálló cs. kir. csapatoktól, hogy alaposabb felderítéssel vagy a visszavonulás időben történő elrendelésével megelőzhette volna a vereséget, ám a csatatéren taktikailag csődöt mondott. A kátyi kudarcot külön súlyosbította, hogy Mór után attól a Jellacictól szenvedett már másodízben vereséget, aki a cs. kir. hadsereg 1 1 Perczelnek mindmáig nincs tudományos igényű életrajza. Népszerűsítő jellegű életrajzait lásd: Gustav Kuppis: Biographie des Honvéd-Generals Moritz Perczel von Bonyhád. Pest, 1868.; Koka László: Perczel Mór élete és működése. Bonyhád, 1963.; Borús József: Radikális politikus - forradalmár tábornok. Perczel Mór. Elet és Tudomány Kalendárium, 1974, 73-80. Legutóbbi életrajzátlásd: Hermann Róbert: Perczel Mór. In: Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Pálmány Béla (szerk.), Budapest, 2002,669-673. Életpályájának legjobb összefoglalását lásd: Kosáry Domokos: Perczel Mór feljegyzései. Századok, 1937, 304-322. Néhány kiegészítő adat: Salacz Gábor: Perczel Mór emlékirataiból. Vigilia, 1958/4., 204-212. 1848-49-es ténykedésére lásd: Dobos Gyula: Perczelek az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban. In: Baranya. Emlékszám az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. Odor Imre és Lengvári István (szerk.) 1998/1999, XI-XII. évfolyam. Pécs, 1999. Az „összeférhetetlen”. Perczel Mór pályaképe 139 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
