Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cserna Anna: A hagyományos nemesi gondolkodás és a polgári értékrend a Sztankovánszky famíliában
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon s okkal többet jelentett a jövőt illetően. A második nemzedék esetében már nem kizárólagos cél a vagyongyarapítás, inkább az új birtokszerzemény színhelyén, vagyis a lakóhely szerinti kapcsolatok építése kívánatos. A vármegyei közigazgatásban szerepet játszó, jelentős birtokokat szerzettek körébe jutás figyelhető meg, amelyen keresztül aztán a közszereplés, a hivatalvállalás útja is feltárult előttük. Az összeköttetések szélesítésében, bővítésében a harmadik és negyedik generáció is jeleskedett. Ok teremtették meg a zalai Skublics - Csapody atyafiságot, és családi nexusba kerültek főrangú famíliákkal is. Báró Gerliczy, báró Inkey, báró Bajzáth rokonsággal a társadalmi presztízs növelése mint új motívum jelent meg a házasodásaikban. Középbirtokosi státusz határozta meg a társadalmi érintkezéseiket, ebből adódóan a családi rokonsági viszonylataikat is. Ugyancsak az anyagi háttér határozta meg a család politikai, szellemi, tárgyi kultúráját, mentalitását, amely leginkább a birtokszerző ős életszemléletéből táplálkozott. A takarékos életvitelre berendezkedő família elsősorban a birtok jövedelmezőségére ügyelt. A vagyoni helyzetükhöz illő építkezésbe csak a 19. század végén fogtak. Ekkor a családi kúria kastéllyá alakult át, a 3 000 holdjuk jövedelme alapján az életkörülményeiket pedig a nagybirtokosi létformához igazították. A Sztankovánszkyak és a velük szoros rokonsági viszonylatban lévő famíliák a királyi vármegyékből érkeztek az egykori hódoltsági területekre. A „bene possessionatus” réteghez való tartós tartozásuk a 18. század folyamán valóra vált. Szándékuk szerint, vagy netán ellenében a polgári forradalomban is vezető szerepet töltöttek be. Szerzett birtokaik megőrzésével a 19-20. század fordulóján a „dzsentri világban” a nagybirtokos kategóriába sorolódtak át. Sikeres élettörténetük titka a hagyományos nemesi gondolkodás és a polgári értékrend vegyítése, azaz a történelem által felkínált élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodásuk lehetett.28 FORRÁSOK Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára (MNL TML) XIII. 19. Sztankovánszky család iratai. Mocsoládi birtok iratai 1724-1911. IRODALOM CSERNA 1994 ■ Cserna Anna: A Sztankovánszkyak birtokszerzése. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Dobos Gyula (szerk.), Szekszárd, 1994. CSERNA 2011 ■ Cserna Anna: 175 éves Vármegyeházánk. Emlékkötet. Szekszárd, 2011. 28 CSERNA 1994, 21-30. 100 Cserna Anna
