Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
Uradalmak térben és időben B irtokpolitikai reformok. A gazdálkodás felhagyása Az előző fejezetben a földreform, illetve a birtokrendezés kérdésénél azért is időztünk el hosszabb ideig, mert talán ekkor élesedett ki leginkább a társadalmi réteghelyzet, gazdasági pozíció, valamint a Leopold Gusztáv és ifj. Leopold Lajos által vallott baloldali, demokrata elvek és szociális érzékenység közti ellentmondás, konfliktus.196 Természetesen az a konfliktushelyzet, amelyben a mezőgazdasági gazdálkodó és vállalkozó nyereségorientált szemlélete ütközött a szociális érzékenyég szempontjaival, korábban is rendre jelen volt, elő-előbukkant, de mégiscsak - legalábbis a magánérdek nézőpontjából nézve - ez az időszak tűnik a legellentmondásosabbnak, legambivalensebbnek. Ugyanis Leopold Gusztáv és ifj. Leopold Lajos egyaránt tagja volt annak Országos Nemzeti Tanács agrárreform szakbizottságának,197 azaz a gazdálkodásuk alapját képező földviszonyok (ld. nagybirtok, nagybérlet) megváltoztatását célul kitűző szakbizottság tagjaként tevékenykedtek. Mindezekkel kapcsolatban azonban kiemelendő, hogy a két Leopold fivér, a 20. század első két évtizedére eső baloldali elkötelezettségük ellenére, közel sem osztották teljes körűen az agrár-, illetve birtokpolitikai kérdésekben a baloldali politikai és szellemi irányzatok (szociáldemokrácia, polgári radikálisok, Achim parasztpártja) által vallottakat. Amint Leopold Gusztávra, úgy ifj. Leopold Lajosra is az volt a jellemző, hogy a földtulajdon-megoszlás kérdését, a nagybirtok, illetve a kisbirtok szerepét,198 - s így értelemszerűen a földreform kérdését - nem csupán szociális, illetve társadalmi, politikai kérdésként vizsgálták, hanem legalább annyira üzemgazdasági kérdésként is.199 Szociális szempontok, illetve üzemgazdasági megfontolások. E két szem196 Bizonyos tekintetben e konfliktusforrás feloldásaként tekinthető ifj. Leopold Lajos részéről a jelentős humanitárius, karitatív tevékenység, de ezen túl is elmondható, hogy gazdasági működését, szerepvállalását is áthatotta a társadalmi felelősségérzet. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank igazgatóságába történt 1911. évi beválasztása alkalmából mondottak pedig mintha kapitalizmus weberi szellemét (protestáns etika) idéznék meg: „Ez a szellem úgy foglalható szavakba, hogy egészséges, megfontolt, biztos alapú gazdasági tevékenység soha, de soha nem választható el az erkölcsi motívumoktól, a morális rugóktól." Tolnavármegye és a Közérdek, 1911. január 30., 4. 197 Ifj. Leopold Lajos emellett még közigazgatási reform, illetve a közgazdasági szakbizottságnak is tagja. MNL OL K 440., Nemzeti Tanács szervezésével kapcs. i., 6993. sz. mikrofilmen 6., 10., 12. 198 E tárgykörben jelentős, s az utókor által is számon tartott írása volt ifj. Leopold Lajosnak^ kisbirtok eszményesítése c. esszéje, amelyben erősen polemizáló hangon, de okszerűen kifejtve és gazdagon adatolva vitatja a polgári radikális agrárteoretikusok (Dániel Arnold, Rácz Gyula) kisbirtokpártoló, s annak fölényét hirdető nézeteit. 199 Leopold Gusztáv több agrárszociológiai, agrárgazdaságtani munkáját is közölte a Huszadik Század, amelyek közül az 1911-ben napvilágot látott Kapitalisztikus mezö326 Csekő Ernő
