Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
pontot együttesen igyekezett érvényesíteni lehetőségei szerint ifj. Leopold Lajos 1920-ban, amikor Ozsákpuszta - a háború és a forradalmak után meginduló birtokpolitikai törekvések részeként - kiparcellázása napirendre került. Ózsák sorsáról tárgyalva, Szekszárd város képviselőtestülete előtt már 1920. március 17-én két elképzelés körvonalazódott.200 Egyik elképzelés szerint a Szekszárdi Kisgazda és Földmíves Egyesület bérlete mellett a terület felparcellázására, míg a másik szerint földműves iskola létrehozására lenne szükség. Elkövetkező hónapokban személyes súlyával Leopold a földműves iskola létrehozásáért szállt síkra, melynek a kiosztandó parcellák megművelésének szervezésében is komoly szerepet szánt. Ezt a szekszárdi vármegyeházán a földműves iskola tárgyában tartott április 20-ai tanácskozáson nagy ívű előadásban fejtette ki.201 „Minden földreformnál a szociálpolitika és az agronómia szempontjait kell nagy művészettel és szakértelemmel összeegyeztetni. Aki mást tesz, nem agrárdemokráciát teremt, hanem agrárdemagógiát űz.”2®2 - jelentette ki Leopold az április 20-i tanácskozáson Ozsák jövőjével kapcsolatban. Kétségtelen, Leopold nagy veszélyt látott abban, hogy ha a területet a gazdálkodás megszervezése, a földhöz jutó kisbérlők felkarolása nélkül osztják fel. Véleménye szerint a megfelelő eszköz- és géppark, a szaktudás, tőkeerő hiánya mellett a gazdálkodást nehezíti a területnek várostól eső távolsága (10-12 km) is. Ez pedig a kisbérlők tönkremenetele mellett eredményezheti a terméseredmények nagyarányú romlását, ami nemcsak Szekszárd ellátására hathat ki.203 Ifj. Leopold Lajos e negatív hatások kivédése végett is tartotta szükségesnek Ózsákon a földműves iskola felállítását a birtok központi, 800 kh kiterjedésű részén. Leopold szerint az iskola sokrétű feladatokat ellátva nagyban segítheti a paraszti kisbirtokokat. De elképzelése alapján az iskola egyfajta dántípusú szövetkezet mintájára a termékek értékesítésében, a vetőmagok biztosításában, a parcella-tulajdonosok részére építési anyagok előteremetésében is vezető szerepet játszana.204 Mindezek mellett, Leopold az iskola számára kihasítandó részen gazdaság Magyarországon (I. köt. 533-554.) címűt az 1984-ben a Kossuth Kiadónál megjelent Agrárszociológiai írások Magyarországon (1900-1945) című kötet újraközölte. 200 Tolnamegyei Újság, 1920. március 20., 2. 201 Fontos szempont, hogy a földműves iskola Ozsákon való kialakítása csak 1920. júniusáig élvezett elsőbbséget. Azonban úgy a város, mint a vármegye a Fehér Lőrinc által bérelt Palánkot javasolta, mert az ózsáki terület kisgazdák általi bérbevételét, felparcellázását fontosabbnak tartotta. 202 Tolnamegyei Újság, 1920. április 24., 1. 203 Tolnamegyei Újság, 1920. április 24., 1. 204 A vetésforgó megtartása érdekében Leopold elképzelése szerint az iskola a parcellák művelés szerinti kiosztásában is irányító szerepet játszott volna. Tolnamegyei Újság, 1920. április 24., 1. A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920) 327 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
