Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
Uradalmak térben és időben k edésében, s nem utolsó sorban az elért elitpozíció stabilizálásában, későbbi fenntartásában. A famíliára teljes mértékben érvényesnek mondható az a nagycsaládi modell, amelyre Halmos Károly tipologizálása szerint a nagycsaládi, oldalrokonságot is bevonó, azokat egyenrangúnak tekintő gazdasági tevékenység a jellemző.28 Ezt a szövedéket olykor még házasságok is szorosabbá vonták: ezek közé sorolható Leicht Lajos-Leopold Róza, Leopold Lajos- Leopold Janka, vagy épp Leicht Zsófia és Boschán Vilmos házassága. Halmos Károly további, a 19. századi zsidó vállalkozókra vonatkozó megállapításai29 is érvényesek a Leopoldokra, nevezetesen, hogy náluk is hasonlóképpen játszódott le a specializálódás folyamata. A specializálódás megindulása egyúttal szakaszhatárnak is bizonyult a Leopoldok gazdasági működésében. A család három generációjának gazdasági működését röviden a következőkben lehet összefoglalni. Az időben mintegy száz évet átfogó időszakot három szakaszra érdemes osztani. (5. táblázat) I. szakasz: Ez Leopold Izsák 1830 körüli letelepedésétől az 1870-es évekig átfogó intervallum tekinthető a felhalmozás időszakának, amelynek első tíz-tizenöt évében Leopold Izsák árendási tevékenységét fejlesztette a „kóser lacikonyhás” 30-tól - mint korábban láttuk - több uradalmi regálé párhuzamos bérletéig. Az 1840-es évek második felétől, végétől, a fiai belépésével nem csak a (bor)kereskedelem vált egyre jelentősebb volumenűvé, hanem további tevékenységi körökkel szélesedett a működési körük. Ezek az évek, az 1850-es évektől az 1870-es évekig a széleskörű és sokszínű gazdasági tevékenységgel írhatók le, amit a „vállalkozó” fogalmával lehet - esetükben valóban - a legprecízebben definiálni. A vármegyei szervezet ellátásában, illetve beruházásokban (főképp útépítés, illetve építőanyag beszállítása) való közreműködés, valamint a már szóban volt uradalmi regáléjogok bérlete, illetve a borkereskedelem mellett volt szeszgyáruk31, de foglalkoztak pénzkölcsönzéssel, kibérelték Szekszárd fogyasztási adójának beszedését. Ez az időszak tekinthető a későbbi, magasabb szintű és differenciáltabb gazdasági tevékenység megalapozásának, amelyet egyúttal a hitközségi és a városi közéletben megfigyelhető dinamikus emelkedés is jellemzett. 28 Halmosnál erre az ugyancsak zsidó Neuschlosz család a példa. HALMOS 2005, 45-46. 29 vő. HALMOS 1987. 30 SZILÁGYI [1989] 178. 31 Sajnálatos mód az iratanyagban nem maradt fenn az 1862. május 7-én „LeopoldSándor szegzárdi szeszgyárában támadt tűz”-rő\ a tulajdonos által készített és beterjesztett jelentés (1149/1862. ikt.sz.). MNL TML IV. 254. a., Közigazgatási tárgyak jkv.-ei 1862/2999. 280 Csekő Ernő
