Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
5. táblázat A Leopold család gazdasági tevékenységének három szakasza Első szakasz A felhalmozás időszaka (1840-es évek végén Leopold Izsák gyermekeinek belépése)- a regálébérléstől a sokszínű, széleskörű gazdasági tevékenységig- az 1850-es évektől a Leopold fivérek, Károly és Sándor közös működése Szakaszhatár 1870-1880-as évek fordulója: Profiltisztulás: Leopold fivérek specializálódása - Károly esetében a borkereskedelem, míg Sándor esetében az ószáki nagybérleten való gazdálkodás válik saját gazdasági tevékenység terévé Második szakasz A kiteljesedés időszaka (1880-as évektől a harmadik nemzedék fokozatos belépése)- 1885: a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank megalapítása (a bank cégalapításai 1908-1918 közt)- 1890-es évek: a nagybérletek családi rendszerének kialakulása Szakaszhatár 1910-1920-as évek fordulója: A Népköztársaság, illetve a Tanácsköztársaság időszaka. Földreform, illetve földosztási törekvések, illetve szocializálás, államosítás. Az 1920-as évek elején a birtokpolitikai reformok miatt feladni kényszerülnek a nagybérleteket (Ózsákpuszta, Szentágota, Szilfamajor) Harmadik szakasz A tevékenységi kör szűkülésének időszaka (A negyedik nemzedék tagjaiból korlátozott számú belépés)- az 1920-as évek elejéig nagybérleteken gazdálkodó Leopold Lajos, Leopold Gusztáv és ifj. Leopold Lajos a fővárosba költözik- a Szekszárdhoz kötődő gazdasági pozíciók, súlyukból valamelyest veszítve, de az 1920-as évekre is megmaradnak Szakaszhatár II. világháború, A család gazdasági működésének ellehetetlenülése, zsidótörvények, holokauszt A Leopold Károly és Sándor által jobbára közösen vitt vállalkozások terén az 1870-es években változás, differenciálódás történt. Egyrészt ez köszönhető a regálébérletekkel szemben előtérbe kerülő földbérlési lehetőségeknek, másrészt a gazdasági profil tisztulásának, egyúttal tevékenységük szétválásának: Károly esetében - építve a tekintélyes, budapesti Jálics-kereskedőházzal meglévő szoros kapcsolatra - a borkerekedés, Sándor életében pedig az ózsákpusztai uradalom 1873-től történt kibérlését követően a gazdálkodás vált dominánssá. Bár eredetileg ezt a földbérletet is Károllyal együtt bérelték A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920) 281 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
