Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
lehetett csak végrehajtani, ráadásul az uradalmak bérlők kezén voltak. Az uradalom tulajdonosa az általa elért jövedelmeket fejlesztésekre, beruházásokra csakis a hitbizományi bíróság engedélyével használhatta fel. A gyakorlatban ez annyit jelentett, hogy ha a herceg esetleg egy új istállót kívánt építtetni, akkor azt a bíróságnak engedélyezni kellett.100 Nagy különbség volt ez a szabad használatú polgári tulajdonhoz képest, hiszen ott egy tulajdonos szabadon dönthetett bármilyen beruházásról, fejlesztésről; a hitbizományok esetében - a vagyon megőrzése miatt - be volt építve egy bírósági engedélyezési szint. A fejlesztések általában hitelekből valósultak meg. A hitbizomány uradalmai 1888-1914 között összesen 1518 182 korona kölcsönt vettek fel, amit - szigorú ellenőrzés mellett - folyamatosan törlesztettek; ugyanezen időszakban a másfél millióból 773 113 koronát vissza is fizettek. A kölcsönök közül kiemelkedik az 1893-ban felvett 1128 000 koronás ún. „nagy beruházási kölcsön” összege. Összesen 21 alkalommal vettek föl hitelt, ezek többsége 1000 koronánál kisebb összegű volt. A kisebb kölcsönök célja általában valamilyen rendkívüli kiadás finanszírozása, így például a viharkárok utáni javítás, ledőlt pajták újjáépítése, hidak renoválása, egy-két cselédlakás átalakítása stb. volt.101 A hitbizomány egyik legnagyobb beruházása 1897-1905 között valósult meg.102 Helye a szepetneki gazdasági kerület volt, ahol a fejlesztés a kanizsai uradalomhoz tartozó ún. gyótai erdő kiirtása révén jöhetett létre. A cél egyértelmű: egy nem túl jó állapotú, s már korábban kiirtásra ítélt erdő helyén egy komplett új majort kívántak létrehozni. Igen sok épületről van szó: egy tiszti lakás, egy kovács és egy bognár lak, két cselédlakás istállókkal, két szarvasmarha istálló, egy ló és egy ökör istálló, egy magtár, egy kocsi szerszámszín, egy szénapajta, két kukoricás góré és két, cselédek számára rendelkezésre álló disznóólból állt a terv.103 A beruházási megbízást a Zalában jól ismert Roman Morandini építész cég nyerte el. Érdekes a finanszírozás: úgy számolták, hogy a gyótai, mintegy 1187 hold terület kiirtásakor képződő famennyiség eladásából teljes egészében finanszírozható lesz a major kiépítése. A gyótai erdőirtással együtt a ludbregi uradalom területén is végeztek irtást, így Czelek, Rapnicok, Sigetec és Dolincsek nevű erdőket irtották ki, s értékesítették a faanyagot.104 A nagybérleti rendszert az 1890-es évek közepétől némileg módosították. Korábban, 1871-96 között a négy uradalmat együtt adták bérbe. A nagy 100 Ez igen bürokratikussá tette a fejlesztéseket. A hitbizományi gondnoknak kellett a tulajdonos jóváhagyásával az ügyet görgetni, ő terjesztette a bíróság elé az igényeket. 101 A kölcsönökhöz lásd a kimutatást: MNL OL P 1320. Fasc. 8. aa. No. 715-727. 102 MNL OL P 1313. Fasc. 148. No. 153-424. 103 MNL VaML VII-1/d/bb. 17. doboz. 1898. év. 104 MNL VaML VII-1/d/bb. 17. doboz. 1907. március 3. A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945) 129 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
