Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
Uradalmak térben és időben k ereslet miatt azonban előnyösebbnek tűnt, ha most a négy nagybirtokot külön-külön adják bérbe, sőt még akár az egyes uradalmakat is szétbontják majorok szerint. így 1896-ban a körmendi uradalmat öt részben, a kanizsai és a ludbregi uradalmat két-két részben, míg az intai birtokot egyben adták ki. A négy uradalomból 230 000 forint éves bevétellel számolt a hitbizományi gondnok, ami jócskán meghaladta az 1871. évi 125 000 forintot.105 A legnagyobb bevételt egyértelműen a kanizsai uradalom szolgáltatta. Az eddigiekből is kiderülhetett, hogy a bérbe adott hitbizományi gazdaság a 19-20. század fordulóján viszonylag jól működött. Mindegyik uradalomban szaporodtak a majorok, de leginkább a nagyobb határral rendelkező nagy- kanizsai és körmendi uradalmakban volt lehetőség fejlesztésre. Az 1914. évi leltár szerint a nagykanizsai uradalomban már tíz majort írtak össze. Átalakult a gazdálkodás szerkezete is. Szemben az 1870-es évek gabonakonjunktúrájával, a század vége felé a gabonatermékek árcsökkenése miatt az állattartás felé fordult a figyelem. Szöveges és statisztikai forrásaink is azt erősítik meg, hogy a szarvasmarha-állományban gyorsan terjedtek a modern, szimentáli fajták. A körmendi uradalomban muraközi tájfajú és nehéz igáslovakat is tenyésztettek, mellette foglalkoztak kis-jenői és yorkshire-i sertéstenyésztéssel.106 A birkatartás viszont lassan befejeződött a nyugat-magyarországi területeken. Az állattartás erősödésével a legelők is fölértékelődtek: a gazdálkodóknak jó minőségű legelőkre volt szüksége. A takarmánytermelés ebben a korban elsődlegesen a kukorica és a pillangós növények termelését jelentette. A szerződésekben kikötötték, hogy az ebben az időben igen népszerű cukorrépa-termelést a bérlők csak a szántók 16%-án folytathattak. A hercegi hitbizomány a háború, a forradalmak és a stabilizáció korszakában Batthyány Ödön 1914. évi halála után unokaöccse, Batthyány-Strattmann László vette át a majorátust, s viselte a hercegi címet. Batthyány László 1870- ben született a család grófi ágából. Örökölte az apja által az Esterházy-hit- bizományból megvásárolt és kibővített, mintegy 6000 holdas köpcsényi uradalmat;107 Heves megye Hort településén egy 2 000 holdas birtokot, valamint a Bánátban lévő 8000 holdas Oroszlámost. Orvosi diplomát szerzett, s Köpcsényben berendezett egy kórházat. A háború után a Kommün elől Bécsbe, majd Svájcba menekült. 1920-21-ben átépíttette át a körmendi kas105 MNL OL P 1313. Fasc. 139. No. 535-549. 106 MW 1898, 423. 107 Lásd: BÁN 2003,437-444. 130 Kaposi Zoltán
