Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
HORVÁTH ISTVÁN: Juhászat a Pécsi Papnevelő Intézet uradalmában 1774 és 1849 között
A jobb minőségű gyapjú céljából a kamarai igazgatás alatt, 1789-ben a me- rinói birka meghonosítására tett kísérletet az akkori vezetés.* 18 Az első merinói tenyészetet a Habsburg monarchiában 1773-ban hozták létre Fiume közelében. Ebből a nyájból Festetics Pál Keszthelyre, Chernél Dávid Tömördre vitt tenyészállatokat. A Fiume melletti nyájat 1782-ben Budaörsre helyezték át.19 Feltételezhetően ezek valamelyikéből szerezte be az uradalom is első tenyészállatait. Erre utal, hogy a Hispanico kosok beszerzését intéző Rihmer József 1789. május 30-án úti költségének és napidíjának megtérítését csak 16 forint és 3 krajcár értékben kérte, vagyis csak valamelyik hazai tenyészetig utazhatott.20 Két további adatunk van még a spanyol birkákra vonatkozóan a 1791-es esztendőből. Május 25-én a tavaszi nyírás gyapjú eladásakor szerepel 40 font spanyol gyapjú is, melynek fontjáért 40 krajcárt, összesen 16 forintot fizetett egy ismeretlen vásárló, az őszi nyírás gyapjú eladásakor pedig ismét szerepel 44,5 font spanyol gyapjú, a vásárló ekkor is 40 krajcárt fizetett a gyapjú fontjáért, összesen 17 forintot és 80 krajcárt. A normál gyapjú fontjáért mindkét esetben 32 krajcárt fizettek.21 A gyapjú mennyiségéből számolva, ha egy birka 2 font gyapjút ad,22 akkor körülbelül 20 darab lehetett az uradalomban. Sajnos a későbbi forrásokban már nem találunk adatokat a merinói fajtára vonatkozóan, a tenyészállatok valószínűleg elpusztultak, így megszűnt a tenyésztésük. A következő, már sikeres kísérletre 1829-ben került sor. A Somogy vármegyei szili Hunyadi uradalomtól 100 selyem (merinói) birka vásárlásával kezdte meg a minőségi gyapjút adó birkák tartását az uradalom?3 Az elkövetkező esztendőkben az uradalom folyamatosan vásárolt tenyészkosokat és anyabirkákat Szilből. így 1832-ben 8 kost,24 1839-ben 22 anyabirkát és 5 kost,25 1840-ben 5,26 1841-ben 10,27 1842-ben 3,28 1845-ben 4, végül 1846-ban 10 kost vásárolt az uradalom.29 Természetesen a korábban a jobbágyoktól dézsmába beszedett, valószínűleg őshonos fajtájú juhokat tovább tartották és keresztezéssel javították a gyapjú minőségét.30 A vásárolt hágó kos nem lehetett fiatalabb 764/1839. 18 PKL Sem. 17. Fasc. 2. No. 19 PALÁDI-KOVÁCS 1993, 284-285. 20 PKL Sem. 17. Fasc. 2. No. 21 PKL Sem. 32. Fasc. 41,42/1791. 22 PLKSem. 135. Fasc. 1. No. 23 PKL Sem. 71. Fasc. 501/1829. 24 PKL Sem. 96. Fasc. 1051/1833. 25 PKL Sem. 110. Fasc. 540, 544/1839. 26 PKL Sem. 110. Fasc. 699/1840. 27 PKL Sem. 113. Fasc. 106, 550/1841. 28 PKL Sem. 115. Fasc. 844/1842. 29 PKL Sem. 126. Fasc. 266./1846 30 PKL Sem. 135. Fasc. 1. No. Juhászat a Pécsi Papnevelő Intézet uradalmában 1774 és 1849 között 97 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
