Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
vettek 5,54 Ft-ért, 4 icce vajat 1,14 Ft-ért, 5 font szalonnát 0,63 Ft-ért, borsot 0,29 Ft-ért. Laczko lovász még Füleken megivott a korcsmán IIV2 icce bort 0,77 Ft értékben. 1731-ben a kocsisoknak és a lovászoknak, összesen négy főnek január elseje és április vége között napi egy font, mindösszesen 120 mázsa húst vett a tiszttartó 4 Ft-ért, valamint havi 3 font, összesen pedig 48 font sót 1,7 Ft-ért. Palkó lovász június 15-e és április vége között 21,18 Ft-ot kapott, ugyanerre az időre Német János lovász 6,64 Ft-ot. Dubrovics András (az országbíró Dubraviczky András kocsisa?) február 23-a és április vége közötti két hónapra 5,02 Ft-ot várhatott, Abel Istók fullajtár pedig ugyanerre a két hónapra 6,06 Ft-ot kapott 1731-ben. Vadászt csak Koháry András részbirtokán fizettek egy esztendőben. 1720-ban 2 Ft-ot adtak egy pár csizmáért a vadásznak (Jager”), valamint a „pecze'inek ” vettek egy pár nadrágot 1,5 Ft-ért. Házi cselédet is csak Koháry András fizetett. Az úr személye körüli bizalmas szolgálattevő „komornyék” 12 Ft-ot kapott 1720. július 16-án. Érdekes módon egyik birtoktípusban sem lehetett iparost és kereskedőt fellelni. A szükséges iparos munkáért mindezek miatt fizetni kellett. Meglepő azonban, hogy a kocsmák egy része és a vám földesúri kezelésben volt, ennek ellenére a kocsmárosok és vámosok konvenciójával nem találkozhatunk a számadások lapjain. Az ingatlanra nagyon szerény összeget fordítottak néhány évben a családi birtokon. 3 Ft-ot szántak 1720-ban a vám- és korcsmaháznál pince és „komorának” ajtajára, hozzá pléhekre. 1721-ben a füleki „korcsma” fedelének javítására 1000 zsindelyszeget vettek 0,75 Ft-ért. 1729-ben arról számolt be a tiszttartó, hogy a „közöspincét igazíttattam” 2 Ft-ért. Az ingatlanokra Koháry II. Istvánhoz hasonlóan Koháry András sem költött. A számadások alapján állíthatjuk, hogy a Koháryak közös birtokán minden évben egyre kevesebb összeget költöttek az ingóságokra, ami még 1720-ban sem érte el a 22 Ft-ot. 1720-ban Sárközi György füleki és a szécsényi korcs- máros 9 Ft-ot adott ki gyertyára, 85 font gyertyának való faggyúért pedig 8,5 Ft-ot, miközben 2,8 Ft-ot korsókra és üvegekre és 0,75 Ft-ot a „csap allyára való sentésre”. Maga az országbíró is keveset fizetett ingóságokért. 1725-ben Draskóczy Sámuel csábrági birtoka tiszttartójának 4 mázsa vasért 14,67 Ft-ot adtak. 1727. február 14-én a következőket vette a tiszttartó: 10 kötőfékbe való loncokat 2,5 Ft-ért, 12 kötőféket 4,2 Ft-ért, 10 nyűgöt 0,75 Ft-ért és a „német lovak nyűgö- zésére” 10 istrángot 0,7 Ft-ért. 1730-ban a hátulsó hámokhoz vett tartaléknak két kötelet 0,1 Ft-ért, március 22-én a szamarakhoz vásárolt szekeret 3,5 Ft-ért, március 16-án 18 zabláért adott ki 0,9 Ft-ot, majd a hámokhoz vonókötelet szerzett be 1,2 Ft-ért, illetve a földesúr lovainak jártatásához szekeret vett A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731) 87 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
