Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
Uradalmak térben és időben á prilis 22-én 6 Ft-ért. Április 5-én a méheknek vásárolt a tiszttartó 50 „köpüt”, avagy kaptárt. A korábban a lovászoknak járó gyertyákat a tiszttartó közvetlenül a két istállóba vette meg: január elseje és április vége között 17 hétre 238 gyertyát és október elseje és december vége között 3 hétre 182 gyertyát vásárolt összesen 4,2 Ft-ért. Az ingóságokra általában szerény összeget szánt Koháry András is. 1720- ban a tiszttartó egy pár taliga kerékért és egy „csikojtóért” és egy pár járomért 2 Ft-ot adott. 4,12 Ft-ért a kovács 14 új patkót készített, amikor kétszer patkolta Koháry András „paripáit és szekeres lovait”. Ugyanebben az évben az ekére vett 2,25 Ft-ért „szántó vasat és csoroszlyát”, 1,3 Ft-ért marhákra vásárolt 12 pár istrángot, 3 Ft-ért négy szekérkereket. 1721-ben a tiszttartó 1,65 Ft-ért 15 pár nyűgöt vett, majd 2 sín vasért fizetett 0,4 Ft-ot, hogy a kocsisok lovakat tudjanak patkoltatni és szekereket javíttatni, továbbá 12 Ft-ot adott Draskóczynak sín vasakért, patkókért, április 3-án pedig, amikor a földesúr lovait patkoltatta, 0,38 Ft-ot költött 3 patkóra. Az 1727-ben az ingóságra fordított kiadások között közel 5 mázsa sínvas vásárlása szerepelt 19 Ft értékben, valamint 4,12 Ft-ért patkókat és szögeket vettek. 1731. december 31-én „Prcefectus úr” parancsára vásárolt 2 réz pálinkafőző-fazekat (darabját 38 Ft 36 Rd-ért), a nála lévő rossz 2 pálinkafőző vasfazék 45 fontot nyomott, amit beszámítottak 14 Ft 62 Rd-ért, így összesen 23,61 Ft-ot fizettek ki. A tiszttartó február 14-én a „szekeres német lovak mellé” vett 3 kötelet 0,23 Ft-ért, illetve ebben az évben is nem a lovászok fizetésébe számították be a két istállóba 16 hétre szánt 272 gyertyát, amelyet 2,72 Ft-ért vásárolt meg. A Koháry család közös birtokának számadásaiban csak egy évben mutatható ki tizedbérlés: 1720-ban 49,25 Ft-ot adtak. Az osztatlan birtokkal ellentétben a tiszttartó jelentős összegeket fizetett ki tizedbérlés címén Koháry II. István birtokának kasszájából. 1725-ben ilyen módon 355 Ft került ki a kasszából, 1727-ben 501,81 Ft, míg 1730-ban 482,74 Ft. Csak 1726-ban nem mutatható ki tizedbér. Koháry András Nógrád vármegyei birtoka után tized- bérleti díjat fizetett 1721-től, amikor a tizedbérlet 12,32 Ft volt, ezt követően ez az összeg még a 10 Ft-ot sem érte el. Miután 1731-ben Koháry András megörökölte az országbíró birtokát 500 Ft fölé emelkedett a tizedbérlet. A Koháryak családi birtokán az egyéb kategóriába a következőket sorolhatjuk. 1720-ban 50 Ft felhasználása ismeretlen volt. 1721-ben 9,5 Ft kiadás származott abból, hogy a vett borok Ecsegről való szállítása során egy hordóból elfojt a bor a hordó rossz alja miatt, ezért a szécsényi kocsmáros, Bánhidy Gergely a 4 polturás borból adott 95 iccét. 1731-ben némi útiköltség mutatható ki: 4,25 Ft-ért négy alkalommal a tiszttartó hajdújával utazott borért, illetve 3 Ft-ért a tiszttartó Jobbágyiba egyedül ment borért. Az egyéb kiadások jelentősen megnövekedtek Koháry II. István részbirtokán a vizsgált korszak folyamán, 1730-ban megközelítette a 249 Ft-ot az 88 Szirácsik Éva
