Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
felelősséggel tartozott az uradalom gazdálkodásáért, mivel azonban Sárospatakon külön számtartó is volt, így nem kellett a tiszttartónak számadásokat készítenie.14 A süttöri uradalomban ugyancsak a tiszttartó felelt egy személyben a rábízott uradalomért, neki kellett a domíniumban előforduló ügyekben intézkedni, növelni a jövedelmeket, s mindemellett ő gondoskodott a kastély építéséhez szükséges cserepek beszerzéséről, a gabona időben történő elvetéséről, a bérek kifizetéséről.15 Hasonló volt a helyzet az alsólendvai uradalomban is, hiszen ott a tiszttartó, aki szintén az uradalom élén állt, felelősséggel tartozott a központnak, a többi tisztviselő engedelmeskedett neki, az ő kezében összpontosult a gazdaság irányítása az adminisztrációtól a bérek kifizetéséig, de ő volt a jobbágyság kisebb ügyeinek eligazítója, az árvák gondviselője, s az uraság helyettese a megyegyűlésen.16 A garamszentbenedeki egyházi birtokon ellenben a tiszttartó hatalma igen csekély volt, nem terjedt ki felügyelete a számtartóra, vagy a kulcsárra, s kezdetben a munkaköre is inkább az ispánéra emlékeztetett.17 A Nógrád vármegyei divényi uradalomban ezzel szemben a tiszttartót tekinthetjük az uradalmi irányítás központi figurájának. A Zichy család levéltárában a tiszttartók gondosan megőrizték a család első divényi tiszttartójának, Feja Jánosnak 1686. március elsején, Pozsonyban kelt konvencióját, amelyből kiderül, hogy Zichy I. István tiszttartója köteles volt „a gazdaságot és minden folyó jövedelmet szaporítani, minden dolgaiban híven, jámborul és hasznosan fáradozni és szolgálni”, mindemellett számadási kötelezettséggel tartozott. Az 1736-os évi rövidke utasítás is figyelmeztette a tiszttartót, hogy viseljen gondot a rábí- zottakra, s a bevételekről és kiadásokról Isten és földesura felé való hűséggel vezessen számadást. Az általános jellegű utasítások tehát nem tartalmazták a tiszttartó munkakörének pontos leírását, csak annyit, hogy ő vezette a számadáskönyveket, amelyeket a földesúrnak bemutatott. A számadáskönyvekből kiviláglik azonban az is, hogy a tiszttartó képviselte urát a megyegyűlésen, ő fizette ki a béreket, s gyakorta részt vett különféle termékek beszerzésében. A hatalma valószínűleg kiterjedt a többi tisztviselőre, alkalmazottra és szolgára, így felelősséggel tartozhatott az uradalom működéséért is.18 A Koháryak tiszttartójának - a számadások utalásai alapján - a divényi tiszttartóhoz hasonló hatásköre és feladatai lehettek. A központi tisztviselők hiányát pótolhatta némileg, hogy a három Koháry-birtoknak azonos volt a tiszttartója, aki elméletileg összehangolhatta a birtokok működését. E sajá14 RAVASZ 1938, 40-42. 15 BORSODI 1991, 235. 16 CSAPODY 1933, 16. 17 GERENDÁS 1934, 67. 18 SZIRÁCSIK 2005, 197. A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731) 83 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
