Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
Uradalmak térben és időben t osságok miatt a Koháry-birtokok irányítását végző tiszttartónak a központi tisztviselő hiányában a közvetlen utasítást az országbíró részbirtokán Koháry II. István adta, Koháry Andrásén a földesúron kívül Koháry András felesége, a családi birtok esetében pedig adat híján azt feltételezhetjük, hogy a két földesúr parancsolhatott a közös tiszttartójuknak. A földesúri utasítás többek között az egyes munkafolyamatok elvégzésére, a beszerzésekre és a kiadásokra is egyaránt vonatkozhatott a számadások alapján. A tiszttartó munkájának és a számadásának ellenőrzésére való utalással viszont nem találkozhatunk a fennmaradt források lapjain. A két urat is szolgáló tiszttartó a két részbirtokról várhatta járandóságát. Igaz, hogy 1721-ben Szűcs András tiszttartónak -az országbíró számadásának hiánya miatt- csak az a 30 Ft fizetés mutatható ki, amit Koháry András részbirtokának kasszájából kapott „fáradságáért”. Koháry II. István részbirtokán Trajtler István tiszttartó éves fizetése 1726-1727 folyamán és 1730- ban évi 75 Ft volt. Koháry András részbirtokát illetően pedig 1727-ben és 1729-ben Trajtler István tiszttartó konvencióját 25 Ft-ban állapították meg. 1731-ben Koháry András örökölte az országbíró birtokát. Trajtler tiszttartó éves fizetését 1731-ben 75 Ft-ban határozták meg, éppen annyit keresett tehát, mint korábban Koháry István birtokán, de nem fizették ki neki a Koháry András részbirtoka után a korábban kimutatható 25 Ft-ot. Trajtlert azonban természetbeniekkel bőven kárpótolták: 12 akó bort kapott 18 Ft-ért, 1 Vi mázsa sót 5 Ft-ért, Trajtler a ruhájára is költhetett 6,8 Ft-ot. (Május 10-én a szabónak „fekete dolmányom, mentém és nadrágom vámsáért” 1,2 Ft-ot adott, „mentém alá fekete bélést vettem ” 4 Ft-ért, „mentémnek prémezéssére egy fekete börecskét vettem” 0,5 Ft-ért, a szűcs a bélelésért 0,85 Ft-ot kapott, majd a tiszttartó kapcsokat vett a dolmányára, mentéjére és nadrágjára 0,25 Ft-ért. Július 23-án „az fekete nadrágomot el nyölvén vettem magamnak egy röffposztot” 1,5 Ft-ért, „annak megvarrásátúl” 0,25 Ft-ot adott.) A Koháryak tiszttartójának munkáját a vizsgált korszakban egy hajdú segítette. Kállay István a kötelességeik alapján a hajdúk három csoportját különítette el: a házi katonaságot, amelyet a jobbágyok ellen használtak fel; a hivatali hajdúkat, akik küldöncként, ajtónállóként szolgálták urukat és a robotmunka ellenőrzésére rendelt gazdasági hajdúkat.19 A fennmaradt források a Koháryak hajdújának feladatait nem ismertetik, csupán annyit tudhatunk meg, hogy egy alkalommal a borvásárlásra induló tiszttartót kísérte el. A tiszttartó mellett lévő hajdúnak 20 Ft járt 1727-ben és 1730-ban az országbíró birtokán. A tiszttartó melletti hajdú fizetése Koháry István halálának évében, 1731-ben is 20 Ft maradt, mint korábban Koháry II. István részbirtokán, de fizetése már Koháry András birtokának számadásában jelentkezett. 19 KÁLLAY 1980, 126. 84 Szirácsik Éva
