Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
hegyen a család közös tulajdonában lévő szőlő műveléséért, miközben 14,25 Ft-ot fizettek a füleki és szécsényi „korcsma” boroshordóinak abroncsolásáért. A következő évben 9 Ft járt a pintérnek a hordók abroncsolásáért. A pintér 1724-ben 10 Ft-ot kapott, míg a tiszttartó 1727-ben 4 Ft-ot fizetett neki ugyanerre a célra 1731-ben pedig 0,75 Ft-ot. Koháry II. István részbirtokának számadásában rövidebb idő alatt sokkal több munkadíjjal kapcsolatos bejegyzéssel találkozhatunk. Az uhorszkai Kuzma Mártonnak a földesúr „társzekere csinálásáért” 1,42 Ft-ot adtak 1725-ben. A következő évben is kifizettek munkadíjakat. A kovácsnak a földesúr konyhaszekerének vasaltatása miatt 7 Ft-ot adtak. 1726. április 6-án kan malacok heréléséért 0,25 Ft-ot fizettek. November 20-án a rimaszombati szíjgyártó 11 Ft-ot kapott lóra való farhámok foltozásáért és egy pár új kötőfék készítéséért. Február 2 8-a és december vége között a kovácsnak lópatkolásért, a lovak szájának tisztításáért, érvágásért 12,25 Ft járt. A lovászok fejszéinek acélozására 0,2 Ft-ot költöttek. 1727. január 6-ától év végéig a kovácsnak lovak patkolásáért és érvágásért 9,15 Ft munkadíj járt. A juhász 8,58 Ft-ot kapott, amiért (Karancs) Ságon legeltette a juhokat. Ebben az évben több munkadíj nem jelentkezett. 1730-ban számos munkadíjat fizettek ki. Hat szekeres szamárra készíttetett a tiszttartó hámokat 9,2 Ft-ért. Április 21-én azért adtak ki 25,6 Ft-ot, mert Sárközy György örököseinek szőlejét művelték a földesúr parancsára. Április 27-én az országbíró füleki szőlejét metszették 0,8 Ft-ért. Az év folyamán 9-9 kapás kétszer kapálta ezt a szőlőt 3,6 Ft-ért. Június 30-án 1,5 Ft-ot adtak 15 személynek „zöld munka béli tisztításért, ésbé kötésséirt, minthogy jobbágyok hozzá nem tudtak”. Ugyanekkor 1 Ft-ot kapott a vincellér, aki vigyázott a szőlőre. A füleki szőlő ennek ellenére sem termett. Április 27-én hét „bika borjúcskát” heréltettek 0,35 Ft-ért. A kovács az év folyamán a földesúr lovainak patkolásáért és a lovak szájának tisztításáért 7,7 Ft-ot mondhatott magáénak. Koháry András részbirtokának számadásából megtudhatjuk, hogy 1720- ban Koháry András csézája két alkalommal is eltört, javítására 4,7 Ft-ot költöttek.11 1721. július 29-én 2 Ft-ot adtak a kovácsnak a kocsisok lovainak patkoltatásáért, további 2 Ft-ot 40 patkó feltételéért. 0,5 Ft-járt a kocsisok lóhámjainak foltozására. A kovács 1 Ft-ot kapott a cséza és a társzekerek javításáért. A munkadíj 1727-ben a füleki kovácsnak adott 0,95 Ft-ból állt a kanca lovak patkolásáért. Koháry András lovait 1729-ben 1,8 Ft-ért patkoltatták a kováccsal, május 2-án két „meny csikóját” heréltettek a földesúr parancsára 1,14 11 A csézát a földesúr használta, így a javítási költségeket a földesúri jövedelemhez és nem a működési kiadásokhoz sorolhatnánk, ugyanakkor a szekerek javításától a későbbiekben nem lehetett elválasztani. A néhány forintos javítás lényegében nem befolyásolja a működési kiadások és a földesúri jövedelem összegét. Mindezek miatt a cséza javítása a működési kiadások között maradt ezzel a megjegyzéssel. A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731) 8l MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
