Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
Koháry András 1731-ig nagyobb bevételt (309,58-359,81 Ft) mondhatott magáénak a füleki kocsma révén, de amikor megörökölte Koháry István birtokát akkor ez a bevételtípus kikerült számadásból, helyette a vámról olvashatunk. A vámbevételről nem tudhatunk meg többet a számadások alapján annál, hogy az ebből befolyt összeg 82,40 Ft volt. (15. táblázat) A dézsmabevétel részben a dézsmából származó természetbeni értékesítéséből, részben pedig az eredetileg nem pénzben beszedendő dézsma pénzben történő megváltásából származott mindhárom birtokon. Elképzelhető, hogy a dézsmasertések után járó bevételt inkább az erdők bérbeadásához sorolt összegekhez csoportosíthatnánk, de ezek az összegek lényegesen nem módosítanák a korábban felvázolt összképet. A dézsmabevételek nem minden esztendőben jelentkeztek a Koháryak családi birtokán, ráadásul az összegük évente változó nagyságú volt, 1727-ben haladta csak meg a 160 Ft-ot. 1720-ban a tiszttartó egy lóci dézsmabárányt adott el 2,55 Ft-ért, ugyanennyi volt a (nógrád)szakali dézsmabárányok váltópénze, miközben a szamotercspusztai dézsmasertéseké 33 Ft lett. 1721-ben a szécsényi dézsmaméhek eladásából és attól el nem választható dézsmaváltó- pénzéből 22,5 Ft-ot tudott a tiszttartó bevételezni. 1727-ben a méhek váltópénze 9,7 Ft volt, míg 143,1 Ft-ot fizettek az uhorszkai erdőn telelt sertésekért és a nagydaróci erdőre bocsátott 266 sertés váltópénze, „váltója” miatt úgy, hogy minden „eöreg” sertés után 35 Rd szedtek be. 1731-ben a csákányházi dézsmából származó 29 „köpü”, vagyis kaptár méh (10 Rd/kaptár) eladásából 2,9 Ft bevétel folyt be az uradalmi kasszába. 1726-tól mutatható ki dézsmabevétel Koháry II. István részbirtokán. 1726. december 7-én (karancs)sági, tőrincsi erdőn hízott sertésekért 12 Ft váltópénzt adtak, ugyanezen a napon az uhorszkaiaknak adott el a tiszttartó dézsmasertést 65 Ft-ért. 1726-ban 17,5 Ft váltópénzt fizettek méhekért, eladtak előző évi egy akó dézsmamézet 15 Ft-ért, valamint dézsmabárányt és dézsmakecskegidát értékesítettek 16,8 Ft-ért. 1727-ben a Szalatnyapusztára hajtott 378 sertés váltópénze 103,2 Ft volt, a bárányé és kecskegidáé 1,6 Ft. Ugyanebben az évben dézsmaállatokat is értékesített a tiszttartó: június 4-én 54 bárányt (17,5 Ft), kecskegidákat (1,95 Ft), 8 köpü méhet (12 Ft). 1730-ban 56 bárányt (19,6 Ft) és kecskegidát (4,5 Ft) adott el a tiszttartó, 13 bárányért (1,3 Ft) és 21 kecskegidáért (1,05) is szedett be váltópénzt, továbbá a litkei és tőrincsi makkért 6 db másfél esztendős sertést adott el, és a sági erdőbe hajtott sertések után váltópénzt szedett be, amelynek összege azért volt szerényebb, mert „azon kevés makkot az dér el rontotta”. Hasonlóan a közös birtokhoz és Koháry István részbirtokához Koháry András részbirtokán a dézsmabevétel a dézsma eladásából és annak váltópénzéből származott, a hangsúly azonban Koháry András részbirtokán a váltópénzeken nyugodott. A tiszttartó a dézsmából 5 köpü méhet eladott 7,5 Szirácsik Éva
