Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
Ft-ért, míg a nagydaróci erdőre bocsátott 266 sertés váltópénze, avagy „váltója” (minden „eöreg” sertés után 35 Rd) 93,1 Ft volt, miközben a méhek váltópénze 9,7 Ft-ot tett ki. A legnagyobb kimutatható összeg 1729-ben folyt be a dézs- mából Koháry András birtokának kasszájába, ekkor a dézsma értékesítéséből 139 Ft és 186,9 Ft dézsmaváltópénz bevételt jegyzett le a tiszttartó. Ebben az esztendőben Szamotercspusztán bükk makkon tartottak 1423 sertést, amelyből az uradalom eladott 80 dézsmasertést 115 Ft-ért, ugyaninnen származó gabonadézsmát értékesített a tiszttartó 24 Ft-ért, ahogy indokolta „minthogy gyarló vala szokás képpen elladtam”. Ekkortájt 623 sertés váltópénzeként 186,9 Ft került a kasszába. 1731-ben 19 bárány váltópénze l,9Ftvolt, 23 kecskegidáé 1,15 Ft, 89 köpü méhé 8,9 Ft. Kimondottan Koháry II. Istvánra volt jellemző, hogy más uradalomból, esetleg a család közös birtokáról csoportosított át pénzt, ezzel ugyanaz volt a célja, mint az előző évben fel nem használt maradványnak, vagyis a füleki templom és kolostor építésére szánta. Ugyanez figyelhető meg az országbíró jószágát 1731-ben öröklő Koháry András birtokának számadását tekintve. Koháry II. István tehát más uradalmából is csoportosított át nagyobb összegeket azért, hogy azokat a füleki egyházi épületekre fordítsa. 1730-ban két alkalommal is küldetett pénzt: augusztus 25-én Csábrágból Draskóczy Sámuel tiszttartó által 1000 Ft-ot, december 18-án pedig Stumer György segítségével 600 Ft-ot. Az 1730-ban kimutatható maradványt, vagyis 4247,01 Ft-ot is a füleki templom építésére tette el a földesúr még az előző évben a számadás bejegyzése alapján. A korábbi, vagyis az 1725-ben szereplő 560,58 Ft maradvány felhasználását az országbíró nem nevesítette, mint ahogy a közös családi birtokról 1726-ban átvett 484,8 Ft-ét sem. Az országbíró részbirtokához hasonlóan az örökös Koháry András 1731. évi birtokán is más uradalomból származó pénzeket találtak a kasszában. Koháry András április 24-én Csábrágban Balog Mihálynak megparancsolta, hogy a füleki templom épületre adjon 191,4 Ft-ot, majd június 30-án a Prauszt szentantali tiszttartó is küldött a füleki templomra 200 Ft-ot. Ugyanerre a célra Bánhidy Gáspár „attya részéróT 126 Ft-ot fizetett. Érdekes módon két maradványról is megemlékezett az 1731. évi számadás. 1731. január 28-án Koháry István a füleki templom építésére 1000 Ft maradványt hagyott az előző évből, illetve 474,09 Ft maradványa volt Koháry Istvánnak az előző évi számadás beadásakor. A maradványok és a más uradalmakból származó ösz- szegek lehetővé tették Koháry István álmának megvalósulását, vagyis a füleki templom és kolostor újjáépítését. Az egyéb kategóriába, vagyis a korábban említettek közé be nem sorolható bevételek 1720-ban jelentkeztek a közös családi birtokon. 2 öl szénát adtak el 8 Ft-ért és 7,25 Ft származott állatelkobzásból, ugyanis egy jobbágynál volt egy A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731) 77 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
