Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
A szécsényi kocsma Forgách tulajdonba kerülése drasztikus bevételkiesést eredményezett, a továbbiakban már csak szerényebb összeg származott a szé- csényihez képest korábban is kisebb bevételt hozó füleki kocsma forgalmából. A földesúri kezelésben maradt vámok bevételei a szécsényi vámból, s annak „filiálisábór, a varbói vámból állt, ezért nem mutatható ki 1724-től. A zálogbirtokok visszaadása tehát erőteljesen éreztette hatását az egyes földesúri kezelésben hagyott üzemek esetében is, főként Szécsény mezőváros kikerülése vezetett a bevétel jelentős csökkenéséhez. (13. táblázat) 14. táblázat Koháry II. István részbirtokának földesúri kezelésből származó bevételei (1125-1130) év/Ft kocsma vám major 1725 1726 111,18 75,25 588,30 1727 72,02 9,00 1730 79,63 20,00 A családi birtokoktól élesen eltért a földesúri bevételek összetétele Koháry II. István részbirtokán. A kocsmából származó pénzt csak 1726-ban tudjuk kimutatni a fennmaradt számadások alapján, de akkor sem volt kirívóan magas az összege. A vámbevétel teljes egészében a füleki vámból származott 1726-tól 1730-ig. A majorsági bevételt a négy elemzett számadásból háromban megtalálhatjuk, de csak 1726-ban mutatható ki jelentős (588,3 Ft) bevétel. A majorbevétel gyakorlatilag a majorokban tenyésztett állatok és az ott készített tejtermékek értékesítésére vezethető vissza. (14. táblázat) 15. táblázat Koháry András részbirtokának földesúri kezelésből származó bevételei (1121-1131) év/Ft kocsma vám 1727 309,58 1729 359,81 1731 82,40 A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731) 75 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
