Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
kóborokat és rossz magaviseletűeket valamint egyrészró'l ajánlani ne bátorkodjanak, úgy más részről azon legfó'bb kegyelmes parancsolatot, mely szerint ki a normális oskolákat ki nem tanulta, házasságra ne bocsájtassák, pontosan megtartsák.”25 Ezzel egy korábban szokásban volt eljárást szentesítettek, hiszen pl. 1807- ben König Simon nevezetű fiatal győrszigeti zsidó megkapta a letelepedési jogot, mivel pápai lányt kívánt feleségül venni. Igaz, ebben az is segítségére volt, hogy jó magaviseleté miatt a zsidó község is ajánlotta, továbbá az uradalmat kormányzó régens az ifjú szüleit ismerve, utasította az uradalmi ügyészt a lakhatási jog megadására.26 Egy pártfogó ajánlása mindig elősegítette a letelepedni kívánók ügyét. Az uradalom ezen kívül megkövetelte a kérelmezőtől a jó magaviseletét bizonyító igazolás bemutatását is, és általában kikérte a zsidó község véleményét is. A Somlóvásárhelyről érkező Szauer Abrahám, aki a városban pipagyárat működtetett, a város határában pedig papírmalmot bérelt, 1816-ban kapott letelepedési engedélyt Pápára Rohonczyjános királyi tanácsos ajánlására.27 Sok zsidó azonban engedély nélkül telepedett meg a városban. Számuk növekedése újra és újra előhozta ügyüket, hiszen mivel itt tartózkodásukról hivatalosan sem az uradalom, sem a város, sem pedig a zsidó község nem tudott, nem viselték a közösség terheit, nem fizettek semmilyen adót. 1816- ban a régens utasította Pápay Sámuel uradalmi ügyészt az engedély nélkül letelepedett zsidók elleni fellépésre. „Tapasztaltatik pedig, sóit már a városbeliek is gyakortább és maga az idevaló zsidó község is panaszolkodott az iránt, hogy sok külső'zsidók esztendőnként becsúsznak és minden engedelem és incolatus nélkül itten letelepednek”, akik többnyire „némely szabad házaknál találnak menedékhelyet és pártfogástEzért, „akik az uraság fundusán laknak (vagy egyéb iránt is az uraság jurisdictiója alatt vannak, hanem az idevaló zsidó községnél bévéve nincsenek, és így a zsidó község terheit nem viselik, neveit a zsidó elöljárók által mentül előbb adattassa bé magának”. Azokat, akik nem tudják a lakhatási engedélyt felmutatni, írja össze feljegyezve azt is, hogy ki honnan és kinek a biztatására jött a városba. Az összeírást nyújtsa be a pápai úriszékre, hogy ott ellenük kiutasító döntést hozzanak, illetve ennek megszegése esetére büntetést szabjanak ki. Akadályozza meg azt, hogy az így kiutasított zsidók a városban más szabad telken menedéket kapjanak. Továbbá elrendeli, hogy azok a belső- és külsővárosiak, 25 MNL OL P 1216 capsa 67. nr. 70. A pápai zsidó községgel kötött uradalmi szerződés. Pápa, 1832. augusztus 11. 26 MNL OL P 1216 capsa 66. nr. 48. 1807. január 21. 27 MNL OL P 1216 capsa 64. nr. 265: Protocollum resolutionum Papensium. Nr. 97. Győr, 1816. december 6-i levél Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században 45 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
