Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
Uradalmak térben és időben co mmunitasjudceorum-ot/judaica-t (vagy Jüdische Gemeinde-t), egyfajta önkormányzatot, amely mint jogi személy a földesúrral szerződéses viszonyban állt. A község-alapítás joga részben anyagi kérdés volt, hiszen a befogadó földesúr Schutzherr-ként oltalompénz (Schutzgeld) fejében nyújtott védelmet a vele szerződő zsidó közösség egészének. Pápán a folyamatosan növekvő zsidó lakosság jogállását Esterházy Ferenc szükségesnek tartotta rögzíteni. Addigi kialkudott jogaikat, a kialakult szokásrendet 1748-ban ún. védlevélbe foglalták.24 Ez szabályozta a közösség kötelességeit, az oltalom ellenében fizetendő cenzusokat, és biztosította a vallási törvények betartásához szükséges elkülönülést és feltételeket. A falvakban megtelepült egy-két zsidó család gazdasági jellegű szerződésben állt a földesúrral: egy-egy gazdasági tevékenység jogát bérelték. Emellett közvetlen joghatóságot a földesúr gyakorolt felettük az úriszéken. Vallási tekintetben a nagyobb zsidó közösségekhez tartoztak. A birtokokon letelepedni kívánó zsidók általában valamilyen gazdasági tevékenység, elsősorban kereskedés vagy ipar folytatásáért folyamodtak engedélyhez. A letelepedési engedély megadásánál a földesúr elsősorban a megtelepedéssel járó hasznot mérlegelte: tud-e egy adott haszonvételre bérleti szerződést kötni, saját gazdasági érdekeit segíti, avagy korlátozza egy újabb megtelepülő; a vele szerződésben álló, tehát neki cenzust fizető hitközség érdekei, esetleg az uradalom többi bérlőjének, illetve a céheknek az érdeke mit kíván, nem sérül-e? A falvak esetében, ahol a földesúrnak esetleg csak egy kocsmája vagy mészárszéke volt, a megtelepedő zsidó ritkán szerzett ingatlant, ezzel szemben ott tartózkodásának egyetlen jogi alapja sokkal inkább a bérlemény évről évre történő megújítása volt. A pápai zsidó községgel 1748-ban kötött szerződés pontjait többször megújították és a benne foglaltakat módosították vagy kiegészítették. 1812-ben Esterházy Miklós engedélyezte, hogy a pápai lányt feleségül vevő idegen zsidók a városban lakhatási jogot kapjanak. „Ha azok egyéb eránt arra érdemesek, az elöljárók meghallgatása után az incolatus kifog adattatni, és azon kegyes engedetem, a most uralkodó és meghatalmazott mféltóságos] gróf úr ó' nagysága által is meg eró'síttetett, azért e kegyelem ezután is a maga mivoltában megfog hagyattatni, úgy mindazonáltal, hogy minden incolatus levélnek kiadásáért mint rendes és meghatározott taxa az incolatust nyerő által öt darab császári aranyok természetben fognak a mféltóságos] ujraság] cassájábafizettetni. Intetnek azonban a zsidó elöljárók, hogy ha e kegyelemben tovább is részesülni óhajtanak, koldusokat, semmivel bírókat, 24 A védlevél eredetije nem, csak egy 1801. szeptember 15-i másolat maradt ránk (MILEV T. 64. 1911-E7/2.), kivonata pedig megtalálható MNL VeML IV. 1. t. Auszug aus dem hochherschaftlichen Schutzbriefe der [...] Papar Judenschaft. 1148. május 10. JAKAB 2006, JAKAB 2009. 44 Jakab Réka
