Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
2. táblázat Pápa város zsidó lakossága számának alakulása Év Fő 1736 11 család (73 fő) 1745 20 család (kb. 100 fő) 1752 18 család (kb. 90 fő) 1785 460 fő 1799 119 család (kb. 595 fő) 1804 162 család (kb. 810 fő) 1828 357 család (kb. 1785 fő) 1836 2645 1847 2947 1848 609 család (2962 fő) Letelepedés és jogi helyzet A korszak folyamán végrehajtott összeírások az államhatalom szándéka szerint azt a célt szolgálták, hogy a zsidó lakosság aktuális létszámának megismerésével intézkedéseket hozhassanak a további bevándorlás megakadályozására. Az országos törvények és rendeletek a zsidók megtelepedését, vagy legalábbis a megtelepültek számának további növekedését kívánták megakadályozni. A helyi folyamatok (elsősorban az uradalmak esetében) azonban éppen e hatalmi szándékkal ellenkező irányt mutattak: birtokaikon a zsidók letelepedése engedélyhez kötött volt ugyan, de ha gazdasági érdekeiknek megfelelt, a földesurak saját joghatóságuk területén önálló szerződésre léptek a letelepedni kívánó zsidókkal, mely szerződés rögzítette a földesúr és zsidóság jogviszonyát, és elősegítette beilleszkedésüket az uradalmi keretek közé, ily módon ösztönözve a további bevándorlást. A zsidók uradalmi központokban történt letelepedése a földesúr gazdasági érdekeinek is megfelelt. A mezővárosokba érkező zsidók lakhatási joguk megszerzéséért, gazdasági tevékenységük folytatásáért különböző adókat, illetve bérletet fizettek. Ezek az összegek a földesuraknak állandó bevételt jelentettek. Ezen felül a zsidó kereskedők az uradalom területén zajló áruforgalomra is élénkítő hatással voltak. A nagyobb létszámú közösségek anyagi erejüknél fogva vallási község alapítására is képessé váltak. A község tagjai alkották a Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században 43 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
