Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SARLÓS ISTVÁN: A bajai uradalom a két világháború között
Uradalmak térben és időben Majorság Épület Összesen (db) VI. gazdalak verandával 10 2 db cselédlak istálló lóistálló sertésól és kamra 3 db góré gépszín VII. gazdalak 7 2 db cselédlak 2 db istálló 2 db góré A gazdasági világválság hatása és az 1930-as évek változásai Az 1929-es gazdasági világválság jelentősen megváltoztatta az uradalom hasznosításának a módját. A válság folyamatos begyűrűzése következtében a mezőgazdasági árak estek vissza és a terményben kért bérleti díjakat Baja nem tudta jó áron értékesíteni. Felvetődött a bérleti szerződések átalakítása is. Az 1920-as évek közepén már csak 5-6 éves bérleti szerződéseket kötöttek, ezek 1933-34-ben jártak le. A városvezetés eddig a majorságokat igyekezett egyben kiadni egy bérlőnek. Ezzel a gyakorlattal szakított az 1920-as évek végén a város és a bérlőkkel táblánként állapodott meg. Az 1920-as évek kalkaturális39 felméréseinek köszönhetően pontos adatai voltak a városnak az egyes táblák elhelyezkedéséről és az itt termelt növényekről, így kalkaturánként is ki tudták adni a földeket. (7. kép)40 Az így létrehozott kisebb bérleti egységek díját külön-külön határozták meg. Baja városa így jobban járt, sokkal differenciáltabban tudta érvényesíteni érdekeit a bérlőkkel szemben a terménybeszolgáltatáskor, és végeredményben magasabb bérleti díjat szedhetett be.41 A bérleti díj pénzben, vagy terményben történő beszedése a városi képviselőtestületen belül is komoly vitákat generált, melynek a bajai újságok is 39 A Nagyatádi-féle földreformmal párhuzamosan felmérték a mezőgazdaságilag hasznosítható területeket hasznosítási egységenként, azaz kalkaturánként. Ez a mátéházi majorságok esetében a terület táblánkénti beosztását jelentette. 40 MNLBKMLXV. l.b), 169. 41 Például ifj. Nehringer József bérlete. MNL BKML IV. 1407 b), 13164/1933 A. 376 Sarlós István
