Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SARLÓS ISTVÁN: A bajai uradalom a két világháború között
figyelmet szenteltek. Baja városa a kalkaturális felmérések után mindenképpen terményben követelte a földek utáni a bérleti díjat, így az árverési tárgyalások holdankénti beadásos alkudozásokká váltak. Természetesen a régi bérlőknek ajánlották fel elsőként mindig a földeket, de ez nem minden esetben vezetett eredményre, mert az új feltételek nem minden esetben feleltek meg a régi gazdáknak. 1933-ban járt le az I. és a II. major bérleti szerződése. A városnak csak hosszas tárgyalások és alkudozások után sikerült kiadnia a majorságokat a saját elképzelései szerint.42 1933 nyarán a helyi sajtó cikksorozatot szentelt a mátéházi majorságok hasznosításával kapcsolatos ügyeknek. Az ellenzéki színezetű Független Magyarságban Ivancsó Bertalan nyugalmazott erdőtanácsos cikksorozata egyértelműen rámutatott a bajai majorságok hasznosításával kapcsolatos problémákra. Ivancsó Bertalan rámutat arra a tényre, hogy Bajának egyre kevesebb bevétele van a majorságok kiadásából. A terményben megállapított bérleti díjak pénzzel történő megváltását a város számára is elfogadhatónak tartja, mivel Bajának nincs megfelelő ellenőrző apparátusa a terményben fizetett bérleti díjak pontos átvételére.43 A bérleti díj átvételét már a cséplésnél célszerű lenne átvenni a szerző javaslata szerint, így mindenféle kínos magyarázkodás és félreértés elkerülhető lenne.44 A bevételek növelésének módja nem feltétlen a bérleti szerződésben megszabott díjak növelése lenne. A szerző saját tapasztalatai alapján a felesben művelést javasolja a városnak. Ez a dualizmus időszakában széles körben alkalmazott művelési forma volt. A meglévő gyakorlat szerint a területet kb. 5 holdas parcellákra osztották és kiadták művelésre a helyi gazdáknak. A gazda állta a vetőmagot és elvégezte a szükséges munkát, valamint az aratást. A föld tulajdonosa gondoskodott a cséplésről és a termény elfelezéséről. A 1930-as évek tőkehiányos, bizonytalan tőzsdei és felvásárlási árakkal tarkított időszakában ez egy egyszerű megoldás lett volna a város és a lehetséges „bérlők” számára is.45 A felesben művelés jelentősen csökkentette volna a majorságok környékén a munkanélküliséget is, mivel a felesleges termelési kapacitásokkal rendelkező kisbirtokosok46 így 42 A megegyezésre jó példa Wittner János, Fridrich János és Star Tamás bérleti szerződése. MNL BKMLIV. 1407 b) 520/1934 A. 43 IVANCSÓ 1933a, 2. 44 IVANCSÓ 1933b, 2. 45 IVANCSÓ 1933b, 2. és IVANCSÓ 1933c, 2. 46 Az 1934-35-ös mezőgazdasági összeírás a mezőgazdasági gépek kategóriában nagyon sok ekét tüntetett fel. Erről lásd részletesen: SARLÓS 2008,73-74. A mezőgazdasági termelők jelentős része a saját ekéjével szántotta a földjét és ehhez tartott állatokat is. Egy ekével és a vontatására alkalmas állatokkal évente 15-20 holdat is kényelmesen meg lehetett volna művelni, de a gazdák többségének nem volt ennyi földje. így szinte minden évben komoly termelési kapacitások maradtak kihasználatlanul. A bajai uradalom a két világháború között 377 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
