Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
A Leopold Samunak Szentágota kapcsán előírt építkezések bekerülési összege az előbbihez képest csupán 5 300 forintra rúgott: ez egy 4 szobából, 6 kamrából, 3 konyhából álló cselédlakot, s egy 40-42 m hosszú kukoricagóré épület építetését, valamint az addig aratók elszállásolására szolgáló épületet rendes cselédlakká történő átépítését foglalta magába.110 Ugyanakkor a Leopold Samu részére átadott élő- és holt felszerelés is igen szűk körre korlátozódott.111 A Szentágota központjában álló terebélyes kúria berendezésére, bútorzatára, illetve a birtok felszerelésére és gazdasági berendezéseire az anyagi fedezetet végeredményben Leopold Samu neje, Guttmann Irén 40 000 forint értékű hozománya biztosította.112 Látható, hogy Szentágota és Szilfamajor bérletbevétele részben eltérő feltételek mellett ment végbe. Az eltérő értékű bérleti díj mellett Szilfamajor esetében csak az előírt építkezések végösszege is jóval magasabb volt (17 300-al szemben 5 300 ft).113 Azonban ezek az összegek messze elmaradnak a Leopold Sándor részéről az Ózsákon 1873-1882 közt felépített épületek közel 100 000 forintnyi bekerülési összegétől. Már csak ez alapján is kijelenthető, hogy ugyan Szentágota, Szilfamajor illetve Trefortpuszta esetében is számottevő összeget kellett a bérleti időszak elején a gazdaság felszerelése, a szakszerű termelés elindítása érdekében befektetni, de közel sem olyan tetemes összeget, amint egykoron Leopold Sándornak Ózsákon. A GAZDÁLKODÁS FŐBB JELLEMZŐI Egyébként úgy a fentebb említett épület-átalakítások és új építkezések, amiképp a közel tizenöt-húsz évvel azelőtti ózsáki építkezések is egyértelműen tükrözik a juhtartás fokozatos visszaszorulását, ami még akkor is igaz, ha a századvégen is még számottevő állományok álltak belőlük rendelkezésre, 110 Szilfamajorhoz hasonlóan a szentágotai cselédlak szobáinak többsége kapcsán is két-két család elhelyezésével számolt a bérleti szerződés. Az 1897. július 30-án kötött bérleti szerződés 10. §-a, MNL BaML XI. 605. a. 3. Szerződések. 111 Az 1897. évi bérleti szerződés 7. §-a szerint a Leopold Samunak átadott élő- és holt felszerelés mindössze két-két lóból és kocsiból, ezek kiegészítő eszközeiből, valamint egy Poltzner-féle pénzszekrényből állt. (Ezek 650 forintnyi összárát a bérlőnek a szerződés szerint ki kellett fizetnie.) 112 Leopold Samu 1899. július 19-én felvett hagyatéki leltára, MNL TML V. 76., 1342/1922. sz. i. 113 Rosenbaum Miksa nem építkezésre, hanem a kilépő bérlő, Jasek Alajos által emelet épületek (istálló, pajta, gulyás- és kanászlak) megváltására volt kötelezve a trefortpusztai bérlet kezdetekor. 1898. július 3-án kelt Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumnak címezett levél. Egyébként Trefortpuszta esetében számos épület, köztük gazdatiszti lak, cselédlak, kovács- és bognárműhely, magtár 1883. évi tervrajza található meg a bozsoki uradalom irataiban. MNL BaML XI. 605. a. 3. Szerződések, illetve XI. 605. g. A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920) 307 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
