Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
Uradalmak térben és időben f őleg Szentágotán és Ózsákon. Az előbb említett folyamat amellett, hogy a növénytermesztés (szántó) előtérbe kerülésével járt együtt, az istállózó állattartás szerepének növekedését is eredményezte.114 Persze az utóbbi súlyozott jelenlétét a közalapítvány is megkövetelte: a bérleti szerződésekben pontosan rögzítette a takarmány termesztés, feletetés, trágyázás háromszögében a bérlő(k) által betartandó szabályokat, előírásokat. A Leopoldok négy nagybérletén, gazdaságában következőképpen alakult az állatállomány az 1897. évi Gazdacímtár adatai szerint. (11. táblázat) 11. táblázat Az állatállomány fő száma az 1897. évi Gazdacímtár szerint Szilfamajor Szentágota Trefortpuszta Ózsákpuszta Szarvasmarha 137 470 74 377 Ló 12 12 15 37 Sertés 127 190 8 972 Juh3 639 502 1562 A számadatok több tekintetben is érdekes megoszlást mutatnak, még akkor is, ha figyelembe kell vennünk, hogy az 1895. évi adatgyűjtés - amely a feldolgozási, szerkesztési munkák miatt 1897-ig elhúzódott - szinte egybeesik Szilfamajornak és Szentágotának a Leopoldok bérletébe történt kerülésével. Ez amiatt is figyelembe veendő szempont, mert e számok még nem az általuk kialakított gazdálkodási szisztémáról, állatállományról adnak képet, s főképp Szilfamajor esetében még amiatt is, mert az adatgyűjtéssel egyidőben zajlott a bérlőcsere, így Szilfamajor mérsékeltebb számú állatállománya ennek is köszönhető. Kivételt talán csak a nullára futtatott juhállomány képez, amely kapcsán már a Leopold Lajossal kötött 1894. évi bérleti szerződés a három birkaistálló átalakítását írta elő, tehén, illetve növendék szarvasmarha tartás céljaira. Igazodva a korábban vízjárta területekkel, így kiterjedt legelőkkel bíró adottságokhoz, Ózsákpuszta és főként Szentágota még a 19. század legvégén is jelentős juhállománnyal rendelkezett, ugyanakkor e két gazdaság kapcsán már számokban is megfigyelhető például a szarvasmarhatartás, illetve a tejtermelés felfutása. (Emellett Ózsákpuszta esetében a figyelemre méltó nagyságú sertésállomány is kiemelendő.) Ebben a század végére kialakuló, a nagyobb 114 Trefortpuszta esetében a szarvasmarha ridegtartásának 1880-1890-es évekbeli meglétére utal, hogy az 1898/1899-re eső bérlőcsere során többek mellett a gulyáslak is megváltásra került. 308 Csekő Ernő
