Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
Uradalmak térben és időben é desapjuk Leopold Sándor mellett, az ózsáki gazdaságban folytatott tapasztalatszerzéssel töltötték. Az így szerzett tapasztalatokkal felvértezve, Samu, Gusztáv, de Lajos ifj. is igen korán, mindössze 24-26 évesen vettek át egy-egy nagybérletet. De unokatestvérük, Leopold Mihály sem volt sokkal idősebb, amikor 1900 körül kibérelte Trefortpusztát: 1895: Lajos (35 éves), Szilfamajor 1897: Samu (25 éves), Szentágota 1899/1900: Gusztáv (24 éves), Szentágota 1900 k.: Mihály (28 éves), Trefortpuszta 1905: Lajos ifj. (26 éves), Ozsákpuszta Ötűk közül egyedül - a bérletbe iktatásakor 35 éves - Leopold Lajos mögött volt komolyabb más irányú gazdasági tevékenység. Igaz, az ő gazdasági működése is édesapja, Leopold Károly vonzáskörében kezdődött: így már 25 évesen ott volt a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank gründolásánál, s tagja az 1885 januárjában felálló pénzintézet igazgatótanácsának.95 Emellett Leopold Lajos édesapjának üzlettársa a Leopold Károly ésfia(i) regben, amelynek borkereskedelem mellett ezidőtájt az építkezés, útépítés volt a fő profilja. Feleségének, Vásárhelyi Ilonának 1890. június 11-én történt elhalálozását követően két gyermek, Elemér és Erzsébet maradt hátra.96 Az árvák Leopold Lajosnak az unokatestvérével, Leopold Jankával 1892. június 28-án kötött házasságnak hála, gondoskodó anyához jutottak. Ezzel szinte egyidőben vette kezdetét Leopold Lajos nagyvállalkozása, a Szekszárd és Bátaszék környéki két vasútvonal kiépítése. Ezekből végül csak az egyik valósult meg, a Szekszárd és Bátaszék közti. A másik vonal, amelyre Leopold Lajos ekkor előmunkálati engedélyt kapott (a bátaszék-pélmonostori), nem. Igaz, a Szekszárd-bátaszéki vonal megvalósítása is nehézségekbe ütközött, így a 1893. évi engedélyhez képest csak három évvel később, akkor gyorsultak fel az események, amikor Leopold Lajos magánvál95 Szekszárd Vidéke 1885. január 22. 2, ill. CSEKŐ 2006a, 459-460. Ekkor két bank gründolása futott párhuzamosan, de végül az elsősorban helyi, azaz szekszárdi magyar és német polgárság körében szerveződő Tolnamegyei Központi Takarékpénztár megalakulására nem került sor. A két pénzintézet mentoraira ld. részvényfelhívásokat: Tolnamegyei Közlöny, 1884. november 30., 4., 1884. december 21., 5. 96 A hagyatéki eljárás irataiból tudjuk, hogy neje 20 000 forintnyi hozományának döntő részét Leopold Lajos az apjával vitt Leopold Károly és fia cégbe fektette be, főként a borkereskedelembe és útépítésbe. Leopold Lajosnak Vásárhelyi Ilonával 1887. április 16-án kötött házassági szerződésének 7. §.-a, BFL VII. 183., 254/1887. sz.i., ill. MNL TML V. B. 76., 627/1939. sz.i.; Ez utóbbi árvaszéki akta tartalmazza egyúttal az 1897. augusztus 25-én elhalt Baumgarten Bernát fontosabb hagyatéki iratait is, hiszen Baumgarten Bernát örökségéből annak unokahúga, Vásárhelyi Ilona gyermekei, Leopold Elemér és Erzsébet is örökrészhez jutott, együtt 19 333 forint (38 666 korona) értékben. Baumgarten Bernát végrendeletéről ld. FENYVES - HALMOS 2010. 302 Csekő Ernő
