Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
lalkozását 1896 augusztusában részvénytársasággá (Szekszárd-Bátaszék Helyiérdekű Vasút Rt.) alakította.97 Talán e beruházásból adódó elfoglaltságával magyarázható, hogy ekkortájt Boschán Lajos is szerepel Szilfamajor bérlője- ként.98 Avasútvonal átadására 1897 augusztusában került sor.99 A GAZDÁLKODÁS FŐBB KERETEI (BÉRLETI FELTÉTELEK, SZERZŐDÉSEK) Az 1890-es évek végére a Leopoldok bérletébe került négy közalapítványi birtok közül méreteinél fogva Szentágota emelkedett ki. (10. táblázat). Nagyjából kétszer akkora volt, mint a másik három, sőt Trefortpusztánál két és félszer volt nagyobb. Ugyanakkor a rét és legelő jóval jelentősebb részarányt képezett a szentágotai birtokban, mint a másik háromban. A mezőgazdasági művelés szempontjából a trefortpusztai birtok tűnt a legkedvezőtlenebbnek, hiszen ott az erdő borította a terület nagyobbik részét. Ugyan a viszonylag kevés rét és legelő ellenére az állat-, s főként a juhállomány nem volt elhanyagolható, de például a Mecsek délkeleti előterében fekvő szántók vélhetően nem voltak egy napon említhetők a Mezőföld (Szentágota, Szilfamajor) és a Sárköz (Ozsákpuszta) termékeny talajú szántóföldjeivel (10. táblázat). Talán ennek is betudható, hogy Leopold Mihály hat-hét év után felhagyott a trefortpusztai bérlettel. Ha a bérösszegre tekintünk, akkor meglepőnek tűnhet, hogy Szilfamajor bérösszege majd akkora, mind a kétszer akkora Szentágotáé, még akkor is, ha a szántók területe közt nincs akkora különbség. Emellett figyelembe kell vennünk, hogy szentágotai birtokból jelentős területet vettek el a Sárvíz medre, és az annak szegélyén fekvő tavak, illetve a még művelésbe be nem vont vizenyős, kákás, nádas területek (összesen: 301 kh 788 nöl). Viszont további körülmények - köztük a bérleti szerződésekben foglaltak - a szentágotai 97 Az építéstörténetről ld. ERDŐSI 1983, 306-308. 98 GAZDACÍMTÁR 1897, 78-79. Egyébként a gazdacímtárba az 1895 őszén végrehajtott mezőgazdasági statisztikai összeírás eredményei kerültek, amiket a kiadásig igyekeztek aktualizálni. Ugyanakkor a szekszárdi zsidó felekezeti születési anyakönyv 1896. szeptember 2-ai bejegyzésében, a Seiner Jenő születésénél komaként feltüntetett Boschán Lajos lakhelyeként Szentágota szerepel. (Tudni kell, hogy Szilfamajor ezidőtájt Szentágota községhez tartozott, amely ebben a névalakban szerepel pl. a hivatkozott Gazdacímtárban is.) 99 Az átadási ünnepségről: CSEKÖ 2007,419-420. Ugyanakkor az eseményről többek közt beszámoló Tolnavármegye az ünnepelt Leopold Lajos kapcsán írja, hogy „(...) ha el is távozott a vármegyénk területéről, maga után hagyta a méltán kivívott közbecsülést. ” Tolnavármegye, 1897. augusztus 29., 3. A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920) 303 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
