Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
elsősorban a bérleti szerződésben is szereplő, uradalom által előírt kötelezettségek, munkálatok részletezésére van csak lehetőségünk. Ezek a következőképpen csoportosíthatóak: ■ a terület lecsapolása, csatornaépítés ■ cserjék, bokrok kiirtása ■ a bérlet határainál árok ásása, azok sövénnyel és fákkal történő szegélyezése ■ lakó- és gazdasági épületek építése A gazdálkodáshoz további - más bérletek esetében nem megfigyelhető - plusz terheként járult, hogy az uradalom, tekintettel a vízjárta terület adottságaira, kikötötte, hogy „sem terméketlenség, sem bármi elemi csapások okából a bérlő'haszonbéri elengedésre igényt nem tarthat.”61 S ennek az esetnek az elkerülésére az uradalom előírta a Leopold fivérek részére, hogy az őszi vetés, a dohány és a repcetermés felére évről-évre kössék meg a jégkár elleni biztosítást. Amellett, hogy ezen részinformáció utal ara is, hogy az ózsáki terület egy részén e bérleti szerződés megkötésének időpontjában (1874) is volt már növénytermesztés (gabona, dohány és repce), kiegészíthetjük azzal, hogy ezen elemi kár elleni biztosításon túl még milyen évről-évre visszatérő költségtényezőkből álltak össze a magához a bérbe vételhez kötődő tételek: a) bérleti szerződés: Az 1874. évi bérleti szerződés szerint 1876 márciusáig évi 6 859 forint, 1876-1882 áprilisa közt évi 8100 forint, 1882-1891. április közt pedig évi 9407 forint volt a bérleti díj. Ez az 1882. január 26-án 10 évre újrakötött bérleti szerződésben a következőképpen alakult: 1882 novemberétől az első két évben évi 7 774 forint, 1884-től 1887-ig évi 8 288 forintot, az 1891-ig fennmaradó öt évben pedig évenként 11914 forint.62 63 b) tűzkárbiztosítás c) adók, pótlékok, járulékok: Ugyan a földre és az épületekre eső állami és vármegyei adókat, ill. arra eső pótadókat az uradalom fizette, a községi költségek viselésére eső pótlékot és adókat,64 amint a községi viszonyokból szármázó terheket és szolgálatokból eredő hozzájárulásokat, valamint a hidak 62 Az 1874. április 8-ai bérleti szerződés 17. §-a, MNL BaML XI. 605. n. Szerződések. 63 Az 1874. április 8-ai bérleti szerződés 4. §-a. MNL BaML XI. 605. n. Szerződések, illetve az 1882. január 26-án kelt bérleti szerződés 3. §-a. MNL TML XI. 603., 443(4388)/1882. sz. irat 64 A községi adópótlékot, vagyis pótadót a földadó és a további állami egyenes adónemek (házadó, I-IV. oszt. kereseti adó, általános jövedelmi pótadó, stb.) összegére %-osan vetették ki. Ennek megfelelően a községi pótadó sok esetben közel akkora adóteher volt az adózók számára, mint maguk az állami egyenes adók. így Szekszárd esetében is, ahol a községi pótadó mértéke igazán naggyá a századelőn nőtt, s 1912- 1913-ra az egyenes állami adó mértékét, azaz a 100%-ot is megközelítette. CSEKŐ 2005, 89-91.; Egyébként a községi adók, illetve közterhek közé tartozott még a A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920) 291 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
