Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
Uradalmak térben és időben és utak fenntartási költségeiből történő részesedést a bérlők, azaz a Leopold fivérek állták, fizették. Amiként a megyei építésű és fenntartású hidakhoz való hozzájárulást is.* 65 S ehhez társult még egyszeri költségként 4 703 forint értékben az óvadék lefizetése is. Azonban, ahogy fentebb írtuk, az ózsáki bérlet esetében az igazi befektetést, a valóban nagyarányú tőkeráfordítást a terület lecsapolása, vízmentesítése, termőre fordítása, s a gazdaság felszerelése jelentette. Ezek költségvonzatát a következőképpen részletezhetjük. a) a terület lecsapolása, csatornaépítés: Az 1874. évi bérleti szerződés 6 400 forint összértékben az Ozsák-tó 972 kh nagyságú területére a következő vízlecsapolási munkákat írta elő: egy 1400 folyóméteröl (mintegy 2 650 méter) hosszú főcsatorna, illetve 3 000 folyóméteröl, azaz mintegy 5 700 méter összhosszúságú mellékcsatorna-hálózat építését.66 Ide tartozik, hogy a csupán 1879-ben bérlethez csatolt Györkei-tó területének lecsapolási és belcsatornázási munkálatai is a Leopold fivérekre, pontosabban ekkor már csak Leopold Sándorra vártak67: a 362 kh nagyságú területből ekkor 45 kh volt irtásföld, 276 kh pedig rét, nádas és vízállás.68 (4. kép) korszakban a pótadón kívül a községi iskolaadó, ajrözmunka- és közmunkaváltság, kéményseprési díj és a mezőőrdíji járulék. CSEKO 2003, 40-41. 65 Az 1874. április 8-ai bérleti szerződés 9. és 14. §-a. Figyelemre méltó, hogy menynyire különbözőképpen határozta meg bérleti szerződéseiben az uradalom 1861-ben Palánkpusztára, 1869-ban Józsefpusztára, valamint 1874-ben Ozsákpusztára vonatkozóan a bérlőket terhelő adók és egyéb közterhek körét. A főszövegben részletezett ózsáki példával ellentétben az 1861. évi szerződés szerint a bérlő Leopold fivéreket terhelte a földadó és annak pótlékai kivételével az összes további közteher - így például a házadó - fizetése. A bérlők szempontjából ennél kedvezőbbnek mutatkozott a Józsefpusztára kötött szerződés, amely szerint a földadó mellett a házadót is az uradalom fizette. Az 1861. október 15-ei bérleti szerződés 11. §-a, illetve az 1869. december 1-ei bérleti szerződés 10. §-a, MNL BaML XI. 605. n. Szerződések. 66 Az 1874. április 8-ai bérleti szerződés 4. és 12. §-a. Sajnos az eredetileg a szerződés mellékletét képező mérnöki terv a csatornázási munkálatokról nem maradt fenn, legalábbis a bérleti szerződésnél nem; 1 bécsi méteröl = 1,89 méter 67 Összehasonlításképpen, például az évtizedekkel korábban művelésbe vont Palánk- pusztán a vízhárító árkok, illetve töltések a Leopold fivérek 1861. évi szerződéskötésekor is már készen voltak, azzal a bérlőknek semmi dolguk nem volt, legfeljebb tisztántartásukról kellett gondoskodniuk. Egyébként a további „vízmérnöki munkákat” is az uradalom végeztette, a bérlőknek ezt csak lehetővé kellett tenniük. Pa- lánkpuszta 1861. október 15-én kelt bérleti szerződés 6. §-a, MNL BaML XI. 605. n. Szerződések. 68 A Györkei területre vonatkozik az 1879. június 4.-én az uradalom és Leopold Sándor között kötött bérleti szerződés 1. §-a, valamint az 1882. január 26-ai szerződés miniszteri záradéka, MNL TML XI. 603., 443(4388)/1882. sz. i. 292 Csekő Ernő
