Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
tum szerint neje, Fischel Johanna Pakson született.17 Leopold Izsák Veszprém megyéből Szekszárd irányába mutató migrációjában tehát elképzelhető egy, az 1820-as évekre eső, átmenetinek bizonyuló faddi kitérő, mely vélhetően összefüggésbe hozható a helyi dohánytermelés körüli terményfelvásárlói feladatokkal, s amely ezidőben számos zsidó családnak adott helyben megélhetést. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az 1820-as évekre eső szabadabb felvásárlói, ún. „jövedéki szállítói” tevékenységnek az 1830-as években leáldozott, mivel a dohányfelvásárlás újra az osztrák szervek kezébe került.18 Eddigi adataink alapján nagy bizonysággal feltételezhető, hogy Leopold Izsákot Szekszárdra történő beköltözésekor elsődlegesen alapítványi uradalmi központként vonzotta a tolnai megyeszékhely. A város egyéb adottságai, így a messze vidéken híres bora, illetve a megyeközponti szerepből adódó előnyök eleinte vélhetően csak másodlagos szempontként játszottak szerepet, és később értékelődtek fel. A már említett 1848. évi összeírásban, foglalkozását tekintve árendásként feltüntetett Leopold Izsák példának okáért, 1850. március 18-án egyszerre három haszonbérleti szerződést is kötött a szekszárdi uradalommal. Ezek érelmében 1850-től három-három évre az őcsényi vendégfogadó és a mészárszék a hozzá tartozó rétekkel (mindezt Kaczenbach Istvánnal), illetve a Grábóc községre az ital- és húsmérési jog, valamint - s ez már hat évre - a szekszárdi zsidó konyha került a bérletébe.19 Azonban ugyanerre az időszakra, tehát az 1848-1850 közti évekre elmondható az is, hogy a regáléjogok bérlésével azonos, vagy akár már annál is jelentősebbé vált a kereskedelmi tevékenysége, amelyet Leopold Izsák két idősebb fiát, Károlyt és Sámuelt bevonva bonyolított. Méghozzá - a rendelkezésre álló útlevélokmányok szerint - elsősorban Baranyába, Eszékre, illetve Bácskába.20 A harmadik fiú, Sándor csatlakozásával az 1850-es években a Leopoldok Szekszárd legnagyobb borkereskedőivé nőtték ki magukat. Egyes adatok szerint a Leopold fivérek az 1860-as évek elején 30 000 akó bort forgalmaztak évente.21 szerepel. Vő. CSEKÖ 2007, 414.; Ugyanakkor a korabeli források bizonytalan pontosságára ld. a következő lábjegyzetet. 17 Ezen forrás szerint az 54 évesként feltüntetett Leopold Izsák 1794 körül született, míg neje, Fischel - itt egyébként Fischl-ként szerepel - Johanna (45) 1803 körül. A biográfiai, főképp pedig az életkori adatok korabeli bizonytalanságát jelzi, hogy a szekszárdi zsidókról két évvel később, 1850-ben készült összeírásában Leopold Izsák neve mellett 1796, feleségéé mellett pedig 1798 szerepel születési évként. MNL TML IV. 428. e., Szekszárdi hitközség i. 18 VADAS 1984, 272. 19 MNL BaML XI. 605. n. Szerződések. 20 MNL TML IV. 152., útlevélügyek, diszpenzációs jkv. 21 Vö. GLOSZ [1989] 238.; Megjegyzendő, hogy a korabeli városi tanácstól származó adatot Glósz József némileg fenntartással kezeli. A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920) 275 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
