Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)

CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)

Uradalmak térben és időben

F

ontos megjegyezni, hogy ekkor már Sámuelt nem említik forrásaink, vélhetően ezidőtájt már nem élt. Ugyancsak foglalkozott borkereskedéssel Leopold Izsák veje, legidősebb gyermekének, Fanninak a férje, Leich M. Farkas is. Leopold Izsák és Fischel Johanna eddig már említett négy gyermeke mellett az ötödik felnőttkort megért gyermek Betti volt. (3. táblázat)

3. táblázat

A szekszárdi Leopoldok felnőttkort megért második nemzedéke22

Leopold Izsák (1796-?) -Fischel Johanna (1798-?)

Fanni

(1820—?)

Károly

(1825-1902. V. 11.)

Sámuel

(1826-?)

Sándor

(1832.1. 5.- 1912. X. 28.)

Betti

(1842. III. 23- 1913. XI. 20.)

h.: Leicht M. Farkas (1820. L-1880)

h.: Engel Jozefa (1826. k.—1915)

h.: Kron Ottilia (1844. k.- 1917. III. 28.)

h.: Boschán Armin (1832 k- 1911. II. 18.)

A Leopoldok felemelkedését, a helyi zsidó családok közül az 1860-es évekre végbement kiemelkedését véleményem szerint három körülmény is elősegítette, amelyek közül az egyik a gazdag gyermekáldás volt.23 A másik kettőnek a szekszárdi közalapítványi uradalomnál megszerzett bizalom, üzleti pozíció, valamint az a nem lényegtelen momentum tekinthető, hogy a Leopoldok Szekszárdra legkorábban beletelepülő zsidó családok közt voltak, ami az 1840-es években gyors növekedésnek indult közösségen belüli későbbi tekintély, presztízs szempontjából komoly előnyt jelenthetett.24 A gyerekszámra visszatérve, Leopold Izsák és Fischel Johanna esetében öt, míg a Leopoldok szekszárdi jelenléte, tevékenysége szempontjából igazán fontos

22 A két szülő és a gyermekek azon születési évszámát tüntettük fel a táblázatban, amely a szekszárdi zsidókról 1850 januárjában készült összeírásban szerepel, még akkor is, ha láttuk, hogy más forrásokban szereplő adatok (pl. az 1848. évi zsidó összeírás) ezeket az évszámokat adott esetben megkérdőjelezik.

23 Bár a gazdag gyermekáldás akkoriban persze a zsidóságon belül is gyakori volt, de az már korántsem, hogy az újszülöttek többsége megérte a felnőttkort. S hogy ez mennyire fontos tényezője volt egy polgári foglalkozású család felemelkedésének, illetve a „dinasztia” hosszú életűségének szempontjából, arra bizonyíték Bácskai Verának és Vörös Károlynak a korabeli Pest-Buda vállalkozóival, kereskedőivel, vagyonos elitjével foglalkozó munkái.

24 így pl. még 1821-1822-bencsak4, 1826/27-ben pedig 3 családfőt jegyez az összeírás Szekszárdon, miközben ugyanekkor Bonyhádon és Pakson már 100 fölött járt a zsidó családok száma.

276

Csekő Ernő