Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
BORSY JUDIT BORBÁLA: A horvátországi kutjevói uradalom a pécsváradi közalapítványi főtiszt irányítása alatt a 19. sz. első felében
Bevezetés A közalapítvány a tanulmányi, vallás és egyetemi alap összefoglaló neve. Az . összes közalapítványi uradalom szerzetesrendek birtokaiból keletkezett, azonban eredetüket tekintve három jól elkülöníthető csoportra oszlanak.1 1769. júl. 17-én Mária Terézia a nagyszombati jezsuita egyetem fenntartására az üresedésben lévő dunaföldvári bencés apátság uradalmának jövedelmét adományozta. Ez képezte az egyetemi alap magját. Az utolsó szekszárdi bencés apát Roth Ferenc 1775-ben, a pécsváradi bencés apát gróf Carolus Hugo ab Eltz Kempenich 1779. jún. 27-én halt meg. így ezek a javak kamarai kezelésbe kerültek, és tulajdonosuk az egyetemi alap lett. A bátai és bátaszéki szintén üresedésben lévő apátságok hasonló sorsra jutottak, annyi különbséggel, hogy a birtokaik nem az egyetemi alapé lettek a birtokaik, hanem Mária Terézia 1780-ban az általa alapított Teréziánumnak ajándékozta azokat. A vallásalaphoz a II. József által 1782 és 1787 között feloszlatott rendektől származó birtokok kerültek. II. József nem gondolt a rendek birtokai eredeti rendeltetésének megváltoztatására, az egyházi eredetű birtokok jövedelmét csakis a katolikus vallás céljaira szánta, így jött létre a vallásalap.2 Az 1773-ban megszüntetett jezsuita rend oktatási és egyéb intézményei, valamint teljes vagyona tanulmányi célokat szolgált. Mária Terézia a birtokok eredeti rendeltetését nem akarta megsérteni, és így azok hasznát továbbra is oktatási célra rendelte, és 1780-ban a tanulmányi költségek fedezésére - különösen az alsó és középfokú oktatás fejlesztésére - létrehozta a tanulmányi alapot. A közalapítványi uradalmak tehát több mint másfél évtizedig elhúzódó folyamat során jöttek létre. A részben megüresedett, részben felszámolt szerzetesrendek vagyona állami kezelésbe került, a birtokok hasznát az alapok céljaira rendelték. A birtokok irányítása egységesen történt, csak a jövedelmek folytak a különböző alapokhoz. A török uralom után a jezsuita szerzetesek 1698-ban telepedtek le Pozse- ga városában, ahol szinte azonnal iskolát és gimnáziumot (1699) alapítottak. Pozsega legrégebbi gótikus, 14. században épült Szent Lőrinc templomának szomszédságában építették fel a rezidenciájukat (1709-1711) és a gimnáziumot (1726). Ugyanekkor a templomot is felújították. 1763-tól akadémia is működött, filozófiai és teológiai karral. I. Lipót a Pozsega vármegyében lévő eredetileg ciszterci apátság kutjevói uradalmát adományozta a jezsuitáknak (1700), hogy annak jövedelméből tartsák fenn az iskoláikat. A kutjevói ciszter1 BORSYms. 1-2. 2 Az egyházi vagyonnak az egyházi személyek csak haszonélvezői lehetnek, a fölösleges jövedelem feletti rendelkezés II. József szerint a fejedelmet illeti meg. CSORBA 1999, 17-18. A horvátországi kutjevói uradalom a pécsváradi közalapítványi főtiszt irányítása alatt a 19. sz. első felében 189 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
