Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
BORSY JUDIT BORBÁLA: A horvátországi kutjevói uradalom a pécsváradi közalapítványi főtiszt irányítása alatt a 19. sz. első felében
Uradalmak térben és időben ci apátság romjaiból barokk Szűz Mária templomot (1736), rezidenciát és gazdasági épületeket emeltek (1721-1735). A kutjevói pincék és jellegzetes borok (rizling, rozé) ma is tanúskodnak a borkultúra hagyományáról. A jezsuita rend feloszlatásakor készült összeírás szerint 2 szőlő volt az uradalomban.3 Volt méhészet, gesztenyés és nagy szilvás.4 A szőlőművelésen kívül selyemhernyó tenyésztéssel is foglalkoztak, az epreskertben 1726 eperfát írtak össze. A jezsuita rend feloszlatása után a gimnázium, a kolostor épületegyüttese a templommal és a kutjevói uradalom a tanulmányi alap tulajdonába került. 1776-tól a pálos szerzetesek vezették a gimnáziumot Pozsegában, ők használták a pozsegai rezidenciát, a templomot, és gazdálkodtak a kutjevói uradalomban. Ám az uradalom nem került a tulajdonukba, a használatáért bért fizettek. 1786-ban a pálos rendet is feloszlatták, a gimnázium továbbra is működött, de a pozsegai rezidencia és a templom megüresedett. II. József a feloszlatott szerzetesrendek javainak kezelését a kamarai adminisztrációk között osztotta fel. Az egyes kamarai adminisztrátorok ebből adódóan igen nagy területen elszórtan lévő és nemcsak közalapítványi birtokokat irányítottak. A kutjevói uradalmat a zágrábi kamarai adminisztáció igazgatta.5 1791-ben a helytartótanács vette át a közalapítványi ügyek intézését.6 I. Ferenc nyolc kerületbe osztotta be a birtokokat, élükre főtiszteket (praefectus) nevezett ki. A főtiszti kerületek központjai 1793 és 1802 között Pest, Nagyvárad, Kutjevó, Vágsellye, Pécsvárad, Jászó, Fiume és Szentmárton voltak. A főtisztek kinevezése a gazdaság irányítását közvetlenebbé tette, a főtiszt többnyire a kerület központjában lakott. Az átszervezésnek az volt a célja, hogy a kisebb birtokokat a főtisztek felügyelete mellett házilag kezeljék, a nagyobb birtokokat (Kutjevó, Remete, Szent Ilona) pedig lehetőség szerint bérbe adják.7 1802-ben I. Ferenc kiadta a bencések, premontreiek és ciszterciták visszaállításáról szóló rendeletéit. A megcsappant alapítványi birtokok kerületeit ekkor ismét átszervezték, és a 8 közalapítványi kerületből hét lett: a Pesti, Horvátországi, Vágsellyei, Pécsváradi, Mislyei, Csákovai és Győri. Az új kerületek közül többnek megváltozott a neve: a Jászói Mislyei, a Szentmártoni Győri, majd később Somlyóvásárhelyi, a Nagyváradi Csákovai, a Fiumei Horvátországi kerület lett. A legnagyobb változás a Kutjevói kerület megszűnése volt. (1. táblázat) 3 Kutjevóban 300 kapás, Venjében 160 kapás szőlő volt. OBAD 1998, 258. 4 1736-ban 19 035, 1773-ban 9 573 szilvafát írtak össze. OBAD 1998, 258. 5 NAGY-F. KISS 1995,27. 6 NAGY-F. KISS 1995, 56. 7 BORSY 2007a, 164. 190 Borsy Judit Borbála
