Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZABÓ ATTILA: Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapítványi uradalomban 1782 és 1866 között
kikötötte - félve a bérleti rendszer jellegéből fakadó rablógazdálkodásától - a földbérlőknek, hogy kötelességük lesz a kibérelt földet évente trágyázni, az üzemmódban a háromnyomásos rendszert fenntartani, különösen arra vigyázni, hogy az ugar vetetlen maradjon.46 Továbbá fenntartotta az uradalom magának a jogot a gazdálkodás felügyeletére, amelynek értelmében a bérlőktől bármikor „a földek felosztásáról, vetéséről, terméséről, trágyázásáról kimutatást” kérhetett. Mindezek dacára az új termények megjelenése nem jelentette a korábbi gabonatermesztés uralmának végét. Továbbra is kenyér- gabona (búza, kétszeres, rozs) került az őszi vetőbe, a tavasziba pedig a takarmánygabona (árpa, zab, köles). (7. táblázat) A 35 holdas szőlőt külön ide szerződtetett (1851-ben 18,1852-ben 17,1853- ban 20 fő) napszámos művelte.47 Egy napszámért „átallyában” 30 krajcárt kaptak. A szerződésben a napszára jelentkezettek vállalták, hogy a „munkálatokra mindenkor, amint fölhíva lesznek idejében pontosan és személyesen megjelennek, a munkát jól és az uradalmi fölvigyázó útmutatása szerint tellesítik”. Ennek ellenében az uradalom azt vállalta, hogy elsőként őket alkalmazza mindenféle meghirdetett (aratás, fűkaszálás, nádvágás, favágás stb.) munkánál. Ezen felül a napszára jelentkezett személyek kaptak még egy hold kukoricaföldet, megszántva uradalmi erővel. ✓ Áttérés bérleti gazdálkodásra (1860-1866) Minden törekvés dacára hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a szűk kapacitás miatt a majorság működtetése így nem termel elég hasznot, ezért az uradalom az örökváltsági szerződés után megtette az első lépéseket a majorsági üzem leépítésében és a bérleti rendszer kiterjesztésére. Az első nagyobb arányú üzem-felszámolásra 1863-ban került sor a Varjasi puszta bérletbe adásával, melyet 1864-ben követett a Nagyszéki puszta, az ott lévő igásállatokkal, juhokkal és eszközökkel együtt.48 1866-ra pedig már az összes földet bérletbe adták, csupán az (1651 hold) erdő maradt saját kezelésben?9 A bérleti földterületek nagyságának növekedésével jelentősen emelkedtek a bérleti összegek is: 1857-ben 2130 hold után 5 928 forint, 1866-ban 9 916 hold után 10 559 forint folyt be az uradalmi kasszába.50 46 MNL PML NKO XI. 607. Szerződések 1850-1859. 47 MNL PML NKO XI. 607. N. 234. 1851. 48 MNL PML NKO XI. 607. N. 112. 1863. 49 MNL PML NKO XI. 607. sz. n. 1867. 50 Átszámítva az osztrák értékű forintot pengőforintra. MNL PML NkO XI. 607. Szerződések 1857, 1866. Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapítványi uradalomban 1782 és 2.866 között 183 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
