Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZABÓ ATTILA: Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapítványi uradalomban 1782 és 1866 között
holdra eső a haszonbér növelése biztosította: 1824-ben 50 ezüstkrajcár, 1847- ben 1 ezüstforint és 26 krajcár.34 Mindenesetre a már az előző korszak 1829/30. événél vizsgált hatékonysági mérőszám 1845/46-ra (50 241 pengőforint haszon befizetésével) jelentősen, 73,5 %-ra emelkedett.35 Kísérlet bérmunka alapú majorsági üzem megszervezésére (1848-1859) Az uradalom36 vezetése miután 1848 tavaszán egy csapásra elvesztette a volt úrbéresektől addig kapott cenzust, dézsmát és robotot, illetve ezek után évente fizetett megváltási összegeket, a kiutat a majorsági üzem fejlesztésében látta. A kiesett úrbéri adó nagyságára Cegléd örökváltság ajánlatából következtethetünk: A város 1846-ban - kamatokkal - 4 019 659 forintot és 26 19/40 krajcárt ajánlott váltóban, azaz kerekítve 1607 864 ezüstforintot, harminc év alatti kifizetéssel, tehát évente 53 595 forintot. (Az 1846-os haszonbefizetés 50241 forintra rúgott.) Az úrbéri egyességig az uradalom ugyanakkor továbbra is megkapta a szőlődézsma összegeit. 1852-ben az úrbéresek ajánlata szerint - előbb 5 évre, majd további két évre - kötött egyesség szerint az öregszőlőért - egy hold után 5 váltóforintot, azaz két ezüstforintot számítva - 5 876 forint, az ugyeri szőlők után pedig 4 005 forint folyt be a kasszába.37 Sok huzavona után az örökváltság 1860-ban jött létre a volt úrbéresek és az uradalom között, a korábbi bordézsma-szerződés alapján, amelyhez a kenderföld és az 500 holdas erdő megváltása járult.38 Bércéi váltságáról már két évvel korábban, 1858-ban megegyeztek. Az uradalmi földterület az 1858-as legelő-felosztási egyezmény alapján nyert 5 759 hold területtetl szaporodva csaknem a duplájára nőtt.39 1848 után a fenti okok következtében mintegy kétharmadára csökkent bevétel legnagyobb forrását a föld- és regálébérletek jelentették. (3. táblázat) Ezzel együtt az ún. hatékonysági jelzőszám (a befizetett haszon a tényleges pénzbevétel százalékában) is nagyot zuhant, nevezetesen 1845/46-höz képest 73,5%-ról 31,6 %-ra.40 A földbérleti díjak - főleg az ugrásszerűen megnőtt 34 MNL PML NKO XI. 602. Számadáskönyv 1826-1847. 35 MNL PML NKO XI. 602. Számadáskönyv 1829-1846. 3 6 1848 után többször átszervezték a vallásalap jószágainak irányítását. A közalapítványi uradalom néven a kultuszminisztériumhoz került, majd kamarai igazgatóság, helytartótanács, végül 1867-ben ismét a kultuszminisztérium irányítása alatt folytatta a ceglédi uradalom a tevékenységét. SZABÓ 1985, 65. 37 KOCSIS 1982, 216-221. 38 MOLNÁR 1931, 254. 39 MNL PML NKO XI. 607. 1867. március 31. 40 MNL PML NKO XI. 602. Számadáskönyv 1845-1856. Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapítványi uradalomban 1782 és 1866 között 181 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
