Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)

SZABÓ ATTILA: Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapítványi uradalomban 1782 és 1866 között

Uradalmak térben és időben k aszálás után a tarlót és a rétet is járta az állomány és szükség szerint télen ta­karmány-kiegészítésről is gondoskodtak. 1847/48 telén a csaknem hatezer állat a nyáron kaszált szénán kívül a következő élelmet fogyasztotta el: 95 Vi öl széna, 40 mérő árpa, 322 Vi mérő zab, 65 mérő szemes kukorica, 182 kocsi burgundi répa és 1700 font só.30 A széna- és trágyahordást, úsztatást, nyírást továbbra is az uradalom végeztette el robotosokkal, „szakértő” birkások irányításával. A korszak végére az ipari bevétel növekedését elsősorban a tégla- és cse­répégetés biztosította. A tevékenységnek lendületet adott 1846-ban - az or­szágban másodikként -épített vasúti pálya építése is. így a termék minőségi differenciálására is sor kerülhetett, mert a „jobb téglákat, nagyobb áron a vas­pályához” lehetett eladni.31 Továbbra is folyt a ceglédi közlegelőn bányászott homokkő (szénsavval összeragasztott homok) értékesítése, „kővágó” mester vezetésével. Az, hogy mennyire felemásra sikerült a majorság gazdaság kiépítése ön­magában a munkaerőadatok is alátámasztják: Az 1845/46-os adatok szerint az összes majorsági munka 62 %-át továbbra is a robot formájában végezték el, a béres munka csupán 20%-ot, a napszám pedig csak 18%-ot tett ki. To­vábbá különböző részmunkaformákkal is próbálkoztak, mint pl. a Szolnokról „felibe” hazafuvarozott szálfák esetében, a szántásnak pénzen való kiadásával, vagy a trágyahordásra kitalált alkuval. Utóbbinak az volt a lényege, hogy, aki vállalta a birkaólak mellett felgyülemlett trágya kihordását a földre, az jogot kapott arra, hogy az ugaron a „kellően megtrágyázott földet kukoritza alá ma­ga használhassa”.32 Az urasági szőlőben teljesen felszámolták a robotmunkát azzal, hogy 1840-től vincellér árendálta a területet, aki maga gondoskodott a szükséges munkaerőről. Az 1836 utáni években az uradalom tényleges készpénzbevételeit vizsgálva a dézsma- és a robotváltság növekedése mellett feltűnő a regálébérletek után be­szedett összegek - az előzőekhez képest is hatalmas - emelkedése. (3. táblázat) Alapvető oka az volt, hogy az uradalom kocsmáiban korábban főleg a dézsma- bort mérték. A szőlőváltság után azonban a bérlők a saját beszerzésű boraikat kocsmálták, melynek fejében viszont jóval nagyobb bérleti összeget fizettek. A regálébérleteknél a legnagyobb összeget a ceglédi Nagyvendéglő biztosította, az összes bevétel több mint a felével, de jelentős volt még a Kecskéscsárda és a berceli kocsma, a ceglédi mészárszék és a vásári jog haszna is.33 Ezeken kí­vül boltok, magtár, pince, száraz- és vízimalom, vadászati és piócaszedési jog bérbeadásából folyt be jövedelem. A földbérleti összegek emelkedését az egy 30 MNL PML NKO XI. 602. N. 326. 1848. 31 MNL PML NKO XI. 602. Számadáskönyv 1845/46. 32 MNL PML NKO XI. 602. N. 383. 1840. 33 MNL PML NKO XI. 602. Számadáskönyv 1846/47. 180 Szabó Attila

Next

/
Thumbnails
Contents