Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZABÓ ATTILA: Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapítványi uradalomban 1782 és 1866 között
Uradalmak térben és időben 7. táblázat Majorsági termés* Termés 1832 1835 1839 1843 1847 1850 1859 Tiszta búza (p. mérő) 146 105 143 513 484 426 273 Kétszeres (p. mérő) 27 17 400 254 192 248 481 Rozs (p. mérő) 5 3 423 987 299 430 782 Árpa (p. mérő) 30 14 131 801 546 829 1158 Zab (p. mérő) 12 212 336 971 270 707 Köles (p. mérő) 182 147 27 Kukorica (kocsi) 897 Bor (akó) 250 210 158 165 151 409** * MNL PML NKO XI. 602. N. 351. 1839, 407. 1847, MNL PML NKO XI. 607. N. 66. 1850, 308. 1850. sz. n. 1857. sz.n. 1860. NAGY én. 19-21. ** 1857. évi adat A négy tagban fekvő majorsági szántón a tiszta búzát, kétszerest, rozsot az őszi, az árpát, zabot, bükkönyt, kölest a tavaszi, a kukoricát és burgundi répát az ugarban termelték. A terület kis méreteinek megfelelően csupán a töredékét tette ki a termésmennyiség a dézsmához képest. Saját kezelésű szőlőtermelés mindössze 30-35 hold területen folyt. Hasonlóan a majorsági szántóágazathoz, a dézsmához képest itt is nagyságrendekkel kisebb volt az urasági bortermés. (3-4. táblázat) Az uradalom pálinkafőzést is folytatott, amely az 1830-as évek elején 10-20 akó mennyiséget tett ki.15 Az ipari tevékenységet a három vízi- és a két szárazmalom működtetése mellett nagyobbrészt a cserép- és téglaégetés, valamint a kibányászott „darázskő” eladása jelentette. A föld- és regálébérletek 1835-ig kisebb jelentőségűek voltak. A majorsági földnek mintegy harmada (1808-ban 2405, 1824-ben 2 823, 1833-ban 2 540 15 NAGY én. 19-21. 176 Szabó Attila
