Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZABÓ ATTILA: Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapítványi uradalomban 1782 és 1866 között
hold) került néhány éves bérbe, meghatározott készpénzfizetés ellenében.16 A vallásalap birtoklásának kezdetétől kiárendált regálé- és épületbérietek közül a legjelentősebbek a mészárszékek és a vendéglők, kocsmák voltak. Az utóbbiakban zömmel a dézsmaborokat mérték. Kisebb összegű bevételek folytak be a vadászati, vásári, a „nadályfogási”, a kereskedési jogok bérbeadásából. Kísérlet vegyes (robot- és bérmunka) alapú majorsági üzem megszervezésére (1836-1847) Az 1836-ban létrejött egyezményben rögzített gabonadézsmának „szemül való” szolgáltatása nagyon fontos lépése, bár még csupán nyitánya volt a további korszerűsítési törekvéseknek.17 Az egyesség lényege az volt, hogy a következő, 1837. évtől a jobb minőségű 279 3/8 telek után - ötszörös hozamot számítva - telkenként 30 pozsonyi mérő kétszerest, 20 mérő árpát és 10 mérő zabot adnak. A gyengébb adottságú, homokos, vízjárta 93 3/8 telek után pedig - négyszeres hozamot számítva - egyenként 24 mérő kétszerest, 16 mérő árpát és 8 mérő zabot adnak. (E szerint az évi dézsma 10 622 lA mérő kétszeres, 7 081 Vi mérő árpa és 3 540 3/4 zab lett.) Ezen felül még a város évente adott 15 mázsa őszi és 5 mázsa tavaszi gabonaszalmát, mivel az uradalom juhászatának erre továbbra is nagy szüksége volt. Az első nagy lépést a természetbeni adózást felváltó pénzjáradék irányában az ugyancsak ebben az évben az uradalom és Cegléd város között megkötött bordézsma-váltság jelentette.18 Egyébként a szőlődézsma pénzen való részleges megváltása 1827-re nyúlik vissza az 1335 hold ún. újtelepítésű szőlők után járó dézsmaváltságig, melynek értelmében ezek után a ceglédi úrbéresek évente holdanként 4 váltóforintot, azaz konvenciós pénzben 1 forint 36 krajcárt fizettek. Az 1836-os egyesség szerint az 1764 hold öreghegyi szőlők után díj 3 600 ezüstforint lett (holdanként 2 forint 2 2/5 krajcárt). Az új szőlők esetében is módosultak a feltételek úgy, hogy másfél forintra csökkent a holdankénti váltság. Az uradalom vezetése előtt az 1830-as évek végén vált világossá, hogy a szűk kapacitású majorságában nem tudja rentábilisan hasznosítani a - már korábban jellemzett hatalmas volumenű - ceglédi robotmunkaerőt. Az 1837-ben megindult robotmegváltásért folyó tárgyalások, az álláspontok közelítésével 1839-ben vezettek eredményre.19 (A tárgyalások során az úrbéresek egy igás- napért 24 váltókrajcárt, azaz 9,6 ezüstkrajcárt, az uradalom 20 ezüstkrajcárt 16 MNL PML NKO XI. 602. Számadáskönyv 1808, 1824, 1833. 17 MNL PML NKO V. 1. b. 1836. február 15. 1836. február 20. 18 MNL PML NKO V. 1. b. 1836. február 15. 1836. február 20. MOLNÁR 1931, 244. 19 MNL PML NKO XI. 602. N. 220. 1836. Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapítványi uradalomban 1782 és 1866 között 177 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
