Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZABÓ ATTILA: Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapítványi uradalomban 1782 és 1866 között
Művelési Használat 1789 1789 1848 1848 1867 1867 ág hold % hold % hold % Saját kezelésű 317 7,9 909 21,3 1651 100,0 Erdő BérletiEgyütt 317 4,9 909 14,3 1651 14,0 Saját kezelésű39 0,9Bérleti24 0,2 Együtt39 0,6 24 0,2 Saját kezelésű 4033 100,0 4269 100,0 1651 100,0 Összesen Bérleti 2 369 100,0 2 083 100,0 10175 100,0 Együtt 6402 100,0 6 352 100,0 11826 100,0 * HORVÁTH, 1902, 62-114. MNL PML NKO XI. 602. N. 210. 1829. MNL PML NKO XI. 607. sz. n. 1867. Feudális járadékra alapozott gazdálkodás (1782-1835) A ceglédi vallásalapítványi uradalomnak az első - több mint félévszázados - korszakát a klasszikusnak mondható késő-feudális üzemmód jellemezte. A beszedett gabona- és bordézsmát a lehető legnagyobb haszonnal igyekeztek eladni, a robotjáradék nagyobb részét - nem túl hatékonyan - ténylegesen felhasználták a majorságban és a dézsmagabona szállításában. A kis területű és fejletlen allódium szántóföldi ágazata mellett nagyobb volumenűnek számított a juhászat és a tégla-cserépégetés. Ebben az időszakban a föld- és regálébérletek még kis súlyt jelentettek, ugyanis a készpénzbevétel több mint kétharmadát a főleg dézsmából származó gabona- és boreladás tette ki. Ha számszerűleg kíséreljük meg a gazdálkodás hatékonyságát megállapítani - azaz a vallásalaphoz befizetett haszon (az 1829/30. évben 21102 pengőforint) hány százaléka a tényleges pénzbevételnek - akkor ebben az évben 58,3 % értéket kapjuk.6 3. táblázat Az uradalom készpénzbevétele (pengóforintban)* Bevétel 1829/30 1838/39 1845/46 1855/56 Cenzus 1853 3 588 3 839 656 Robotváltság 1448 3 609 8 329 Dézsmaváltság 127 4781 5 526 1938 6 MNL PML NKO XI. 602. Számadáskönyv 1829/30. Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapítványi uradalomban 1782 és 1866 között 171 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
