Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)

SZABÓ ATTILA: Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapítványi uradalomban 1782 és 1866 között

Bevétel

1829/30

1838/39

1845/46

1855/56

Gabonaeladás

12 785

25 660

21830

Bor- és pálinkaeladás

11749

66

1566

Széna- és szalmaeladás

35

61

32

Marhák eladása251

16

Juhászat

3 428

6602

5 859

7063

Erdészet

82

32

1186-Tégla, cserép és kő eladása

2111

1239

3 398

7 528

Földbérletek

880

1551

1972

22 033**

Regálébérletek

1032

9 084

10 731

**

Ideiglenes bevételek***

390

7198

683

1712

Rendkívüli bevételek***

266

284

368

14407

Együtt

36186

63 689

64070

56919

Haszon befizetése

21102

46 782

50241

17966

Haszon a bevétel %-ban

58,3

73,5

78,4

31,6

*MNL PML NKO XI. 602. Számadáskönyv 1829-1846. MNL PML NKO XI. 607. 1855/1856. MNL PML NKO Szerződések 1857.

**A földbérletek és a regálébérletek együttesen számolva. 1856/57-ben a regálébérletek összege 6097 pengőforint volt.

*** Az ún. „ideiglenes” bevételek segélyek, kölcsönök visszafizetéséből, a fuvarmegtérítésekből, árverési bánatpénzekből és biztosítékokból álltak.

Itt számolták el a fiókpénztár bevételét is.

A dézsmás kenyérgabona sokszorosa volt a majorságban termelt mennyiségnek, mely alapvetően az úrbéri és a majorsági szántók közti óriási különbségből fakadt. (1. táblázat) A ceglédi földek átlagban - a korabeli számítások szerint - a vetőmag ötszörösét adták, azaz a dézsma megegyezett a vetőmag mennyiségével. Az 1835-ig szalmásán dézsmált kenyérgabona döntő részét a kétszeres, a takarmánygabonáét árpa, és a zab tette ki. A régi szőlőkből természetben (mustban) adták a jobbágyok a dézsmát, míg az újabb telepítésű szőlők után kezdetektől (azaz 1827-től) pénzben váltották meg a járadékot.7 Az ugarban termelt kukorica után a dézsmát (az 1836-os törvényi eltörléséig)

7 NAGY én. 13.

Szabó Attila