Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
szombathelyi királyi törvényszék elé vitték az ügyet, de ott elutasították a követelést.139 Kiesett még a hitbizomány területéből a körmendi területen is némi föld és vagyontárgy. Az 1916. évi végrendelet módosításaként készült 1927. évi testamentum szerint ifj. László kapta meg a köpcsényi kastélyt, s a vele együtt járó kevés földet (hiszen nagy részét a csehszlovák állam erőszakossága miatt a korábbi, helybeli bérlőnek el kellett adni). Ugyanakkor, amikor ifj. László átvette a hitbizományt, s Körmendre költözött, le kellett mondania a korábbi allodiális birtokairól, így Köpcsényről is, amit a sorban következő fiú kapott meg.140 A testamentum kitért az özvegy jogaira és tartásdíjára (évi 12 000 pengő) is. A többi vagyonelemet egyenlően kellett felosztani az örökösök között, de kikötötték, hogy amíg a gyerekek nagykorúak nem lesznek, addig az özvegy gondoskodik a vagyonról.141 Az örökhagyó úgy vélte, hogy célszerű továbbra is bérbe adni a birtokokat, hitbizományi gondnoknak nagybátyját, gróf Batthyány Ivánt kérte föl a végrendeletben.142 A közeg, amelyben az uradalmak az 1930-as években működhettek, egyáltalán nem volt kedvező. A problémák két tényező körül jelentkeztek. Az első a világgazdasági válságból következett. Mivel a társadalom jövedelmei gyorsan csökkentek, ezért a hitbizományi gazdaság működésében igen fontos bérleti díjak (uradalmak, házbérek stb.) befizetésénél jelentős hátralékok halmozódtak föl. A bérletek esetében a szerződésekben ugyan megpróbálták kivédeni a korábban, az első világháború alatt megtapasztalt inflációs hatásokat úgy, hogy a mindenkori budapesti tőzsdei áraknak megfelelően határozták meg a bérleti díjat, ám mivel a válság alatt a gabona ára majdnem harmadára zuhant, így a bevételek is gyorsan csökkentek. A válság alatti másik gond a részvények árfolyamának zuhanásához kapcsolódott. A korábban megszerzett tőke nagyobb része feküdt részvényekben és egyéb értékpapírokban, így például a Ludbregért kapott pénzt is értékpapírokba fektették. Ez abban a korszakban megszokott, s szinte kötelező volt, hiszen a vagyont jövedelmeztetni kellett, s az 1920-as évek emelkedő árfolyamai jelentős növekedést eredményeztek. Egy kimutatás szerint 1931-ben összesen 130 000 dollár, s emellett 100 000 frank értékű részvény volt a herceg tulajdonában. Az értékpapír-csomag 12 nagy részvénytársaság összesen 341 darab 139 MNL OL P 1320. Fasc. 9. dd. No. 48-59. 140 MNL OL P 1320. Fasc. 9. gg. No. 129. 141 Az 1927. évi végrendelet e téren eltér a herceg naplójában 1926. július 27-i bejegyzéstől. Ez utóbbiban még úgy vélekedett, hogy nincs értelme egyformán testálni, hiszen egy-két gyerek esetében (Laló, Ivi és Franci) oldalági örökítés révén már úgyis nagyobb juttatás áll fenn, valamint Liliké is gazdagabb lesz Zsigmond gróf révén. Ezzel szemben a végrendelet már egyenlő osztásról ír. 142 MNL OL P 1320. Fasc. 9. gg. No. 130. A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945) 137 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
