Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
részvényéből állt. A szelvények lejárati esedékessége évente egyszeri vagy kétszeri volt; kibocsátói német, amerikai, chilei stb. társaságok vagy pénzintézetek voltak. Őrzésük Bostonban és New Yorkban történt.143 Nem tudjuk pontosan, de gyanítjuk, a részvények nagy részét a válság elértéktelenítette. Nagy probléma volt a politika által gerjesztett hitbizomány-ellenes hangulat is. A földkérdés megoldásáról szóló gazdasági és politikai viták az 1930-as években felerősödtek. Ne felejtsük el, hogy ebben az időben még mindig a mezőgazdaság volt a legjelentősebb hazai ágazat, amit mind a foglalkoztatási, mind a kibocsátási adatok alátámasztanak. A földbirtoklásban jelentős volt ugyanakkor a törpe-és kisbirtokosok aránya, nem is beszélve a tulajdonnal nem rendelkező uradalmi cselédek és béresek tömegéről, ami együttesen igen komoly társadalmi feszültségeket gerje3sztett.144 Érzékelte ezt a hitbizomány vezetése is, nem véletlen, a válság évei alatt részben humanitárius, de valószínűleg anyagi okok miatt is földeket engedtek át kisgazdáknak parcellázásra.145 A parcellázás eredményeképpen a hitbizomány területe 919 holddal csökkent.146 A korabeli szaksajtó és agrárpolitikai szakirodalom is egyértelműen a korábbi hitbizományok piacosítását tartotta üdvözítőnek. S végül ne felejtsük el, hogy jelentős nyomást hozott a földesúri tulajdonra az 1930-as évekbeli szélsőjobboldal megjelenése, amely nem nagyon szimpatizált a latifundiumok tulajdonosaival, elsődlegesen persze főleg a zsidó bérlők és tulajdonosok zavarták ezen csoport képviselőit. Gömbös kormányzata idején újra elővették a hitbizományok kérdését, aminek átalakítását össze kívánták kapcsolni egy földosztó - telepítési akcióval. Az 1936. évi XI. te. újraszabályozta a hitbizományi örökösödési rendszert. Meghatározták azt a limitet (30 000 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő terület), amelyre a kötöttségek továbbra is vonatkoztak, ugyanakkor a hitbizományi birtokos halála után a többi földet az örökösök között fel lehetett osztani.147 Az erdő, a nádas, a földadó alá nem tartozó földek nem számítottak bele a 30000 aranykoronányi területbe. Magyarországon 1935-ben 823 324 holdnyi hitbizomány volt, amiből 463 636 hold volt a mezőgazdaságilag használt terület. Ebből mintegy 230 000 hold szabadult föl az addigi szigorú kötöttségek alól.148 A felszabaduló földeket 12 évig sem eladni, sem terhelni nem lehetett. A felszabadított földek harmadát birtokpolitikai célokra igénybe lehetett venni. 143 MNL OL P 1320. Fasc. 9. gg. Értékpapírállomány-kimutatási füzet. 144 Utóbbi adathoz: MNL VaML VII-1/d/bb. 79. kötet. 1938. évi összeírás. 145 így például a Szepetneki Takarékpénztár vásárolt birtokot a hercegtől, amit kisgazdák számára parcellázott. 146 MNL VaML VII-1/d/bb. 79. kötet, 1938. augusztus 10. 147 1000 ÉV TÖRVÉNYEI 1938, XI. te. 148 NAGY é.n. Kaposi Zoltán
