Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
HORVÁTH ISTVÁN: Adatok a Pécsi Papnevelő Intézet építéstörténetéhez
A z egyházmegyei szeminárium épülete a vármegyeháza mellett a legjelen- . tősebb barokk épület Pécs városában, mely Harkány felől jövet az említett másik épülettel már messziről kitűnik hatalmas homlokzatával és tetőzetével. A papnevelő intézet a fokozatosan növekvő tanulói és tanári létszám következtében többszöri átépítés után nyerte el mai alakját. Az egyházmegyei szemináriumok létesítését a tridenti zsinat 1563. július 15-i határozata rendelte el. Ez a rendelkezés Pécsett csak később érvényesülhetett, mert még majd másfél évszázados török megszállás alatt szenved a város. A török alóli felszabadulás után a város és az egyházmegye nyomorúságos helyzetben volt. A katolikus lakosság részben kihalt, elpusztult, az egész egyházmegyében alig több mint tíz plébánia működött. A lakosság nagy része református, unitárius és görögkeleti. A török utáni első püspök, Radanay Mátyás Ignác (1687-1703) az egyházi javak visszaszerzésével volt elfoglalva, nem gondolhatott szeminárium létesítésére. Az egyik panaszos levelében írja Nagyszombatra, hogy 160 papra volna szüksége, de nem tudja, hogy honnan vegye.1 Utóda, Nesselrode Ferenc püspök (1703-1732) egyházmegyei zsinatot tartott 1714-ben, de ezen a szeminárium ügye nem került szóba. Viszont felmerült a közte és a káptalan között folyó birtokvitán. Az ő püspökségének kezdetén, 1703-ban kapta vissza a birtokait az egyházmegyei klérus új adományozás címén, hogy annak közös jövedelmén egyenlő arányban osztozkodjék a püspök, a káptalan, a székesegyház és a felállítandó papnövelde. Nesselrode püspök azonban a közös birtoklás megszüntetésére és a birtoknak a felsoroltak közti felosztására törekedett. Sikerült is tervét keresztül vinnie. A felosztás 1714-ben, illetőleg 1717-ben királyi bizottság közbejöttével történt meg. A káptalan azonban megrövidítettnek érezte magát és nem nyugodott meg a döntésben. Nemcsak a maga követeléseivel hozakodott elő. Azt hangoztatta, hogy a püspök 14 évig felvette ugyan a székesegyházi és a papnöveldéi uradalom jövedelmét, 140 000 forintot, de a székesegyházzal édeskeveset törődött, a papnöveldét pedig fel se állította. A püspök erre lecsapott. Parancsára 1718-ban hajdúi behatoltak a káptalan fejének, Kazó István nagyprépostnak a házába. A betegen fekvő Kazót ágyából kihúzták, kocsira tették és a püspöki vár börtönébe vitték. Házát átkutatták, az ott talált okiratokat a püspökhöz vitték. Nesselrode eljárására azzal tett pontot, hogy a nagyprépost falvaira 1 Gálos László: A kétszáz esztendős pécsi szeminárium. Lelkipásztori Tájékoztató, 1947. június 11-13. (továbbiakban: Gálos 1947); Odor Imre: A hódoltság utáni Pécs „har- cias-hitvédő” püspökének megpróbáltatásai: Radanay Mátyás Ignác (1687-1703). In.: A pécsi egyházmegye a 17-18. században. Szerk: Fedeles Tamás-Varga Szabolcs, Pécs, 2005.92-116.; FricsyÁdám: A török utáni első pécsi püspök, Radanay Mátyás Ignác. In.: Egyháztörténeti Tanulmányok I. Szerk: FricsyÁdám, 115-130. Adatok a Pécsi Papnevelő Intézet épltéstörténetéhez 95 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
