Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
HORVÁTH ISTVÁN: Adatok a Pécsi Papnevelő Intézet építéstörténetéhez
Utcák, terek, épületek Pécsett r átette a kezét. A püspök erőszakos cselekedete nagy port vert fel. Az uralkodó intézkedni kényszerült az ügyben, bírósági ítéletre azonban mégsem került sor, mert az ellenfelek kibékültek. A kanonokok azonban nem nyugodtak meg. Követelésükre 1723-ban, majd 1736-ban újra rendezték a pécsi klérus birtokainak és jövedelmeinek a felosztását. A felosztási küzdelem csak a püspök halála után fejeződött be. E küzdelem végén, a szétosztás megtörténtével a pécsi klérus birtokából a pécsi püspöki, a káptalani, a székesegyházi és a szemináriumi birtok alakult ki.2 3 A papnevelő intézet uradalmához 18 falu tartozott. A birtok jövedelmét az intézet fenntartására, a tanárok és a növendékek ellátására kellett fordítani. Az uradalom a saját területén a jobbágyoktól tizedet és kilencedet szedett, sőt a püspökség területén beszedett dézsma nyolcadát is magkapta. A beszedett termények hozzájárultak az intézet konyhájának ellátásához. A következő püspök, Turn Antal Kázmér (1732-1734) kinevezési bullájában már felszólítást kap a Szentszéktől erre vonatkozóan: „ Volumus, ut tu seminarium adprascriptum S. Cone. Tridentini instituas”*. Cienfuegos Alvarez (1735-1739) püspök sohasem jött Pécsre, viszont helynöke és későbbi utóda, Berényi Zsigmond (1740-1748) megtette a szükséges lépéseket. Az egyházi birtokból 1736-ban kihasította a szemináriumot illető részt, ezzel biztosítva annak anyagi függetlenségét. Kezdetben néhány tanulót vett fel papjelöltnek, akiket az elkülönített uradalom jövedelméből Fonyó Sándor kanonok házában neveltetett, melléjük elöljárót rendelt. A papnövendékek hittudományi tanulmányaikat ekkor még a ferences kolostorban végezték. Az intézet első törvényeit 1743. január 25-én Berényi Zsigmond püspök adta ki, amely a pozsonyi Szent Imre szeminárium szabályzatának átdolgozásával keletkezett. Az intézet prefektusának adott utasítás már 1736-ban életbe lépett, az intézet birtokainak elkülönítésekor.4 A terület, amelyre az intézetet felépítették, a vármegyeháza és a Vaskapu5 között a várfal belső oldalánál a kálvária felé terült el, az egyház tulajdona volt, de Bakich Gábor nagyprépost használatra átengedte Pápay Istvánnak 2 Rúzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711-1848. Bp., 1964. 20.; Borsy Judit: A pécsi egyházmegye birtoka 1703 és 1736 között. In.: Tanulmányok Pécs történetéből 13. szerk.: Font Márta-Varga Dezső, 191-200. 3 Gálos 1947. 11. 4 Pécsi Püspöki Levéltár (továbbiakban PPL) Könyvek. 1. Missiles 1733-48.195-223., PPL 28/1736 5 A Hunyadi János és az Aradi vértanúk útja kereszteződésében a Mezőbank Rt. és a Hungária Biztosító Rt. támogatásával 1998-ban avatják azt az emléktáblát, amely a 19. században épült „Vaskaput” hirdeti - Pécs fallal körülvett belvárosának északi kapuját. A 19. század elején a város fejlődése során a városkapukat lebontják, e sorsra jutott a Vaskapu is. A fekete márványból készült emléktáblán egy kapu rajzolata látható, mely a város bejáratát, „kapuját” ábrázolja jelképesen. 96 Horváth István
