Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
újjáépítésére,233 védelmi rendszerének kiépítésére. A falat szabálytalan térközönként elhelyezett, félköríves bástyákkal látták el, melyeket négy kapuval törtek át.234 A fal építéséhez szükséges köveket a Tettye fölött létesített kőbányából termelték ki, melynek következtében létesült a Szatmári villának helyet adó sík plató.235 Ugyancsak a védelem hatékonyságát szolgálta a falakat övező árok, amint ez a metszeten is jól látható. Mindazonáltal a városfalak nem jelentettek leküzdhetetlen akadályt, ahogy erre Oláh Miklós is utalt.236 A védelmi szisztéma központi eleme természetszerűleg a püspökvár volt, amelyet a tatárjárást követően kezdtek építeni. Az erősség a korszakban hatékony védelmet biztosított, így 1543-ig ellenállt a különböző ostromoknak.237 Mindössze egy alkalommal került idegenek kezére, azonban nem hadmozdulatok révén. 1306-ban a székeskáptalan Péter tolnai főesperest, Károly Róbert alkancellárját választotta püspökké. Minthogy Péter az Anjou uralkodó egyik fontos támasza volt, ezért az egyik tartományúr (kiskirály), Kőszegi II. Henrik elfogatta Jakab várnagyot, majd a várat egyik familiárisára, Miklósra bízta, aki történetesen a pécsi káptalan egyik méltóságviselője volt. Miklós éneklőkanonok közel négy esztendeig tartotta kezében az erősséget, kanonoktársait nem engedte be a vár területére, így a székesegyházba sem. 1310-ben oldódott meg végül a helyzet, amikor Péter püspököt elismerte Miklós éneklőkanonok és átadta neki a várat.238 A pécsi ferences konvent 14. század elején használatban lévő pecsétjének képén is a püspökvárat ábrázolták, amely arra utal, hogy az Anjou-kor elején a székesegyház mellett ekkorra már az erősség is a város jelképévé vált.239 Ugyancsak a védelmi rendszer egyes elemeit vésték a város 15. századi pecsétmezejébe: egy ormozott, ráccsal ellátott kaputornyot ábrázoltak két oldalán pártázott várfal részletével, felette a székesegyház és a város védőszentjének attribútumával.240 Az első kőfallal övezett vár alap233 Zsigmond király 1387. április 14-én, Budán kelt oklevelében a következőképpen írta le a pusztítást: „civitate Quinqueeccleisensi penitus derobata et prédám posita, claustris eciam et ecclesys dei in quibus divinorum amministratores variorum habituum videlicet persone religiose et seculares perseverassent, destructis et devastatis” Károlyi I. 422. 234 Sándor 2001. 201. 235 Farbaky 2002. 53. 236 Oláh 2000. 28. 237 Sikertelen ostromok: 1284, 1299, Veress 1992. 23-24. 238 Az ügyre ld. Pór 1889. 239 „in reliquo autem infixa erat quedam ymago ad similitudinem cuiusdam castri, et in circumferentia ipsius sigilli hec littere apperebat, scilicet: Sigillum Fratrum Minorum Quinqueecclesiensium” MVI/2. 362. 240 Szent Péter apostolfejedelmről van szó, akit általában a mennyország két kulcsával szoktak megjeleníteni. Az első ismert pecsétlenyomat 1445-bői származik. Körirata: „+Sigillum Civitatis Quinqueecclesiensis” Holub 1958. 136-139. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 69 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
