Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
Utcák, terek, épületek Pécsett t erülete mintegy 1,9 hektár lehetett, amely a 15. századi bővítés során 3,1 hektárra növekedett.241 A négyszög alaprajzú vár nagyon egyszerű szerkezetű volt, ugyanis a kőfalait sem tornyok, sem pedig bástyák nem erősítették. Ezen nélkülözhetetlen védelmi elemekkel majd csak a 14. század második felében látták el.242 Ernuszt Zsigmond püspök nevéhez köthető az a nagyszabású erődítési munkálat, mely során véglegesen kialakult a pécsi vár középkori szerkezete. Többek közt e munkáról tudósít Antonio Bonfini Rerum ungaricarum decades című munkájában, ugyanis beszámol arról is, hogy Kinizsi Pál az Alsó Részek főkapitánya Pécsett megszemlélte (1491) a vár erődítési munkálatait, melyekkel meg volt elégedve.243 A vár védműveinek átalakítása, modernizálása egyébként jól beilleszthető Ernuszt koncepciójába, ugyanis Szentgyörgyvár (ma Durdevac, Horvátországban) erődítési munkálatait nem sokkal korábban, 1488-ban fejezte be.244 Elsősorban a vár déli részét erősítették meg ekkor, így felépítették a ma is látható délnyugati rondellát (barbakánt). A legújabb ásatások során tárták fel a délkeleti rondella nyomait, azaz két kb. azonos barbakán állt a vár déli oldalán.245 A ma is álló rondella tetején pártázatos fal védte a védőfolyosón (gyilokjárón) tartózkodókat. Az alsó részen az ágyúknak és szakállas puskáknak boltozatos tűzelőállásokat alakítottak ki. A falak vastagsága mintegy 140 cm volt. E munkálatokhoz köthető a déli kaputorony felépülte is, amelyen egy 1498-as évszámmal ellátott Ernuszt címerkő függött. E címerkő jelentőségét leginkább az mutatja, hogy ez Pécs első ismert reneszánsz emléke. A szabálytalan kilencszögű, ún. lófejpajzson egy középütt lőréssel ellátott, téglából kirakott, pártázatos várfalrészlet látható. A pártázat mindkét oldalán egy-egy hatágú csillag. A pajzsot két bajuszos angyalfigura tartja, fölötte püspöksüveg.246 * A 17. század végi ostromot követően készült, a várost déli nézőpontból 241 Veress 1992. 19. 242 Gerő 1999. 49-51. 243 „Kinisius [...] Positis autem in subiecta urbi planitie castris ipse in urbem cum paucis quibusdam admissus facile cognovit et cives et antistitem in fide erga regem et officio pristino permanere et urbem arcemque non modo tormentis et copiis, sed commeatibus etiam et bellicis operibus omnibus egregie munitas ab iis contra, quam opinabantur homines, ad regia commoda custodiri. Itaque antistite et civibus eximie collaudatis et operibus ac munitionibus approbatis inde confestim [...].” Bonfini 1941. 222. 244 Valentic 1969. 90-92. 245 Bodó 2006. 40. 246 A címer fölött a következő felirat olvasható: Sigismu(n)dus. Ernestus. Ep(iscop)us Quinque Ecclesie(n)sis. Me Fieri. Fecit 1498 [Ernuszt Zsigmond pécsi püspök készíttetett 1498]. Boncz 1891.; Sándor 1984.17.; Szőnyi Ottó: A Pécsi Püspöki Múzeum Kőtára. Pécs, 1906. 247-249.; Gerő 1999. 53-54.; A kaputoronyra ld. Boros 2002. 70 Fedeles Tamás
