Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
a székesegyházban temették el második királyunkat, Orseolo Pétert.203 Ezt a régi hagyományt egy ásatással lehetne minden kétséget kizáróan igazolni. A püspökök, segédpüspökök, kanonokok természetesen a dómban találtak végső nyugalomra, azonban mindössze néhány középkori sírkő maradt korunkra. A legkorábbi közülük György segédpüspök sírfedlapja (1400),204 majd ezt követi Alsáni Bálint bíboros (1408),205 Szekcsői János főesperes (1435),206 és végül Albeni Henrik püspök (1444)207 sírköve. A székesegyház északnyugati oldalán létesült Aranyos Mária kápolna püspöki palotakápolnaként funkcionált, s ennélfogva több püspök végső nyughelyéül szolgált. Többek között ott temették el a kápolna alapítóját, Miklós püspököt,208 valamint Koppenbachi Vilmost, a pécsi egyetem alapítóját.209 A domonkos kolostor és templom feltárása alkalmával a templom főhajójában egy kripta maradványai kerültek felszínre, melyben egykoron Izdenci Katalin nyugodott. Az ő reneszánsz sírzárókövének töredékeit szintén feltárta Kárpáti Gábor.210 Ugyancsak az ő nevéhez köthető a középkori ferences kolostor régészeti kutatása, mely templomának szentélyéből szintén több középkori sír került elő.211 A Szt. Bertalan templom egykori épületében is több sír került napvilágra.212 A középkor folyamán a laikusok és klerikusok szoros kapcsolata a terek használatában is megmutatkozott, s ez leginkább a nagyobb ünnepek alkalmával megrendezett körmenetekben nyert kifejezést.213 A rendelkezésre álló forrásanyag jellege sajnos Pécs esetében mindössze egyetlen processzió - töb- bé-kevésbé pontos - rekonstruálását teszi lehetővé. Szerencsés módon azonban éppen azt a körmenetet ismerjük, amelyet a város védelme érdekében tartottak, tehát ilyetén mindenképpen egyedinek tekinthető. A15. század végén nyomtaKárpáti-Szekér 1994. 249-252. 203 Erre legújabban, a forrásokkal és a korábbi szakirodalommal: Boros 2006. 204 A nehezen olvasható, gyenge minőségű sírkőn szereplő név feloldására több kísérlet is született. Az okleveles adatokat megvizsgálva egyértelműen János fia György argyasi segédpüspök és pécsi kanonok sírzárókőjéről van szó. Szőnyi 1906. 281-283. Vö. Szőnyi 1929. 532, 536.; Tóth 1964. 168, 181/10. j.; Vernei-Kronberger 1939. 25. (Ez utóbbi három munka ismeretét Lővei Pálnak köszönöm.) György egyházi pályafutására és a sírkő problematikájára ld. Fedeles 2009e. Nr. 134. 205 Lővei 1987. 206 Boros 2006a. 207 Lővei 1987a. 208 Oláh 2000. 27. 209 Sándor 1999. 92-98. (Vilmos síremlékének rekonstrukcióját Búzás Gergely készítette el.) 210 Kárpáti-Szekér 1994. 244, 249-251. 211 Kárpáti 1991. 31. 212 Kikindai 2006. 30, 31, 34. 213 A késő középkori körmenetekre ld. Fedeles 2007. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 65 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
